Annyira akar barátkozni a gyerekem, de senki sem akar vele barátkozni, mert néha durva?
Ellök vagy megüt másokat nèha, nagyon az érzelmei vezérlik, túl erőszakosan akarja húzni a másikat vagy megölelni. Nagyon nyomul, és olyan rossz látni, hogy sorozatosan elutasítja a korosztálya.
Mostanában észrevettem, hogy egyre kevésbé nyit mások felé, jelezték is.
Persze snis is, szóval nem a semmiből jöttek ezek a dolgok. Igyekszem rajta javítani, de nagyívben kerülnek minket, amit valahol meg is értek.
Honnan szerezzek olyat a korosztályából, akivel tanulhatja a barátkozást és akár jóban is lehetne? Tudja az alapokat, csak egyszerűen túl nyomulósan kivitelezi.
Alapvetően jóindulatú kislány, odaadja a másiknak a játékot, megvígasztalja a sírót, de ha elveszik valamijét, akkor rácsap a másikra, vagy fél, hogy nem engedik lecsúszni, ezért a csúszdánál előrenyomul oddébbtolva a másikat.
Honnan szerezzek olyan 2-3-4 évest, akivel jóban lehetne? Jár közösségbe, de a sok konfliktus miatt kezd befordulni. Rövid mondatokat mond néha, 3-4 szavasakat, de nehezére esik kifejeznie magát, elvileg ezért is viselkedik szélsőségesen konfliktushelyzetben.
Mindent ért, értelmes, csak kivitelezni nem tudja a dolgukat úgy, ahogy kellene, nagyon heves
válasza: válasza:Még jóhogy nem akar vele senki barátkozni.
Te szeretél olyan lány barátnője lenni, aki agrasszív, lökdös, ütöget és durván közeledik?
Nem. Próbáld megtanítani neki, hogy simogasson, és várjon a sorára, legelőször pedig SZÓLJ RÁ, ha odébbtolja a másikat.
Sőt, parancsold le a csúszdáról, ha üt, szólj rá erélyesen, legyen következménye a viselkedésének.
Tessék nevelni, és igen, lesz sok sírás-rívás, de ez a korszak ezzel jár.
Egyébként ezt egészen addig fogja "játszani" ,míg egy náláa erősebb el nem kalapálja. Tudod, nem minden kisgyerek tűri, hogy terrorizálják, hanem keményen odacsap válaszul ő is.
válasza:Addig nem tudsz "szerezni", amíg a gyereked ki nem növi az agresszivitást. Bárkit is "szerzel", az is ugyanúgy meg fogja unni, ahogy viselkedik vele.
Tanítsd arra hogy ne használjon agressziót egyáltalán és akkor lesz esély.
Kössz a sok haszontalan választ.
Ez nem a korral jár, hanem snis, és képzeljétek nevelem rendesen, pont azért snis, mert a rendes nevelés ellenére is csak ezt tudja produkálni, meg még pár egyéb dolgot.
A viselkedése akkor fog javulni, ha megtanulja kifejezni magát, de ez még oddébb van. Addig is ez van. Megmutatni meg próbálkozom, de olyan gyorsan húznak el a közelünkből az első nézeteltérés után, ahogy csak lehet, írtam is, hogy megértem őket, de így nem tud kin "gyakorolni", hogy ez változzon. Velem csodásan bánik és udvarias, persze alig van konfliktushelyzetünk. Meg kéne neki mutatnom, hogy a barátság jó dolog és nem minden korabeli ellenséges, hogy osztozni jó, hogy nem küldik el, nem veszik el a játékát, hogy hogyan lehet másokkal együtt játszani, de gyerekek híjján ezt nem tudom kivitelezni.
Nagyobbak jól kijön, a kisebbekkel is rendes és gondoskodó. Csak a korosztályával nem mennek a dolgok, és amíg közösségbe nem került, sosem ütött sem engem, sem mást.
Az agresszíótól kilóméterekre van, csak impulzív, minden apró dologra hevesebben reagál, jó és rossz irányba is.
Gondoltam valami snis gyerekes rendezvényt ajánlotok, vagy jelentkezik egy másik snis gyereket nevelő anyuka, akinek hasonló nehézségei vannak. Messze nem ő a legdurvább gyerek, jött már haza harapásnyommal meg karmolásnyommal, ő nem okoz sérülést, csak valahogy rosszul reagál helyzetekben, mert nem tud beszélni és ezért kevés társas helyzetben volt.
A közösségben nem tudnak kelló figyelmet fordítani erre a dologra, a fejlesztőpedagógussal már beszéltem, hogy menjen be vele a csoportba és segítsen neki, de ennek csak annyi eredménye lett, hogy folyamatosan bocsánatot kér a gyerek, és fogalma sincs, milyen helyzetekben kell ezt használni(akkor is bocsánatot kér, ha pl kimegy az ajtón, vagy feláll a székről, vagy ha hozzászólok)..
Gondolkoztam magánfejlesztèsen, ahol hasonló gyerekek vannak, de nem javasolják, nehogy összezavarja a 2 különböző fejlesztés egymást.
válasza:Ha másokat lökdös, meg ütöget, akkor agresszív.
Én sem engedném oda hozzá a gyerekem.
Vidd orvoshoz.
válasza: válasza:Lehet itt sni-zni, de neked kellene megoldást találni, nyilván senki nem akar olyannal játszani, aki lerúgja a csúszdáról, sőt ezt se az iskolában, se a munkahelyen nem fogja senki tolerálni, ha annyira beteg akkor vidd speciális böllcsibe, oviba, vagy sehova, ez a két lehetőség van, szerintem az se túl jó ötlet, ha szerzel egy másik problémás gyereket és agyonverik egymást.
Bocs, nem akartam túl bunkó lenni, de ha fellök valakit akkor neked kellene megnevelni, amennyiben lehetséges.
válasza: válasza: válasza:Szia!
Én hasonló gyerek lehettem, mint a kislányod, nem volt semmiféle SNI-s papírom (talán 90-es évek elején még nem is nagyon adogattak ki ilyeneket, ellenben problémás családi hátterem igen.) Én is agresszív voltam, és nem barátkozott velem senki. Mire megtanultam magam kifejezni, már olyan önértékelési problémáim voltak, hogy nem nagyon ment a barátszerzés úgy sem, hogy tudtam magamon uralkodni, és csak az egyetemen sikerült igazi barátokat szerezni. Ugyanakkor bármilyen papírja is van a gyereknek, a szülői nevelés hat rá. Azt írod, veled nincs semmi konfliktushelyzete. Ez egy nem SNI-s gyerekkel is ritka ebben a korosztályban. Biztos nem lehet, hogy túl ráhagyó vagy, és azért nincs otthoni hiszti meg agresszív viselkedés? Nem rosszból kérdezem, én sejtem, mit élhet át apránként a gyereked amiatt, hogy elutasítják a viselkedése miatt, és sajnálom őt. Mit csinálsz te pontosan, amikor azt látod, hogy elkezd tolakodni meg lökdösődni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!