Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Létezhet olyan hogy annyira...

Létezhet olyan hogy annyira tiszteljük a szüleinket hogy képtelen vagyunk szembeszegülni velük?

Figyelt kérdés

Írjatok konkrét elet

tapasztalatokat


2018. febr. 20. 11:21
 1/7 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem az nem tisztelet. Inkább fél az a gyerek, aki nem mer szembeszállni Velük.
2018. febr. 20. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%
Példa lemaradt. Ismerősnek depis (jól rájátszva) az anyja és ezért mindig az kellett, hogy legyen amit ő akar. Ha nem, a papucs apukája lehordta Mindennek mert szomorú lett az anyja. Egy idő után elmaradt az ellentmondás és behódolt a szitunak csakhogy ne legyen vita.
2018. febr. 20. 11:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
88%

Igaza van az elsönek ez nem tisztelet, hanem félelem.


Félelem, hogy megbántjuk. Félelem, hogy nem az elvárásoknak felelünk meg. Félelem, hogy szidást kapunk érte. Félelem, hogy a másik boldogtalan lesz. Félelem, esetleg fizikai fenyítéstöl...


De a tisztelet és a félelem nem ugyan az. Tisztelettel ugyan úgy szembe szállhatunk a szülövel. Vagy is kimondhatjuk, hogy nem, én nem ezt szeretném.

2018. febr. 20. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
77%

olyan létezhet hogy valakinek annyira adsz a véleményére, annyira idealizálod, hogy gyakorlatilag feltétel nélkül fogadod el mindenben a véleményed, akaratán kívül is befolyásol téged - illetve befolyásolható vagy, így ha esetleg nem ugyanazt gondolod valamiről, szemernyi pillantás alatt meggyőz téged.


Ha arra gondolsz, hogy akkor is képtelen legyen valaki szembeszegülni, ha más a véleménye, és meg is van győződve az igazáról, az viszont valóban félelem

2018. febr. 20. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%
*véleményét
2018. febr. 20. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
90%

Nem vállaltam anyukám és apukám közös hitelét apukám halála után, inkább lemondtam minden örökségről. Nehéz volt meghozni a döntést, tudtam, hogy anyukámnak nagyon nehéz lesz egyedül továbbcsinálnia, de nem tehettem mást: már házas voltam, a kisfiam lubickolt a pocakomban, házvásárlás előtt álltunk. Ha átvállalom a hitelt (azaz elmegyek anyukám mellé adóstársnak), nem tudtuk volna (szintén hitelből) megvenni a házunkat. Erre nemet kellett mondanom, a férjem nem engedte volna, és fordított esetben én sem engedteü volna Neki (csak mellesleg jegyzem meg, hogy önző kérésnek tartottam anyukám kérését, egy szülő nem rakhat egy ekkora terhet a gyereke nyakába).

Szval szembeszegültem, és tettem ezt a legnagyobb tisztelettel, mert nem féltem anyukámtól, sosem bántott, sosem kellett félnem Tőle. Ezért volt nagy dilemma, mert nagyon jó szüleim voltak, nagyon tiszteltem anyukámat, ugyanakkor nem értettem, hogyan kérhet tőlem ilyet.

Ha egy gyerek nem mer "szembeszegülni" a szülője akaratának, azt félelemből teszi (azaz nem teszi).

Egy szülőt lehet tisztelni, és tiszteletteljesen szembemenni az ő akaratával. A tisztelet attól még megmaradhat. A félelem viszont sosem tisztelet.

2018. febr. 20. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
A feltétlen elfogadást mutatja az is, hogy egyesek még felnőtten is helyeslik a szuleiktől az akkori pofonokat, es azt hiszik jogosan adják tovább a gyereküknek.
2018. febr. 20. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!