Szerintetek mit jelent az, hogy ingerszegény környezet?

Ahogy a baba elkezdi felfedezni a környezetét.

Pl 3 hónaposan már nézi a forgót az ágya fölött,szines fal,játszó szőnyeg stb.

És ahogy idősödik annál több ingerrel ismertetik a szülők.

Csörgők rágoka stb.

Ahogy nől mindig más környezetet,ingereket igényel egy baba,gyerek.

Ingerszegénynek azt mondanám,ahol van egy tv 24 órába azzal van lekötve a gyerek.

Sem fejlesztő játékok sem udvari játékok sem játszótér semmi.

Szerintem ez az egész kifejezés marhaság kiskorban.

A csecsemőnek(első egy év)az egyik oldal szerint állandóság, kevés baba társaság, pár ember és pár tárgy kell, míg mások repültetik Thaiföldre és az éjjeli felnőtt bulin mulattatják és játszóházba ringatóba és úszni járnak vele. Szerintem még az első verzió sem mondható ingerszegénynek, sőt.

Nagyobb gyereknél, mondjuk 3 éves korig gyerektársaságnak bőven elég a játszótér/játszóház, programok NÉHA(2 hetente mondjuk). A bevásárlást meg az ügyintézéseket úgy sem lehet megúszni gyerekmentesen, szóval az a kicsi már baba korától kezdve hetente legalább 2x kimozdul.

Utána meg az ovi megoldja a dolgot a növekvő igényű gyereknek, azért nem lehet ingerszegény a környezet.

Szerintem kükvilágtól elzárkózott(se tv se net) és elhanyagoló szülők kellenek az ingerszegény környezethez, ez már meglátszana egy kisgyereken.

A tv mellesleg egy rakás inger és információ, szerintem simán felnőne rajta egy gyerek olyan szintre, hogy senki meg nem mondaná, hogy egy lakásban tvvel bezárva élt egész életében.

Hogy még bonyolultabb legyen a dolog: az ingerszegény környezet mellett a "túl ingerelt csecsemő és kisgyerek" jelenség is létezik.

Ráadásul gyerekenként is változik, hogy mennyi "inger" az optimális. Alapvető szabály, hogy ha érzelmileg jó környezetben van egy kisbaba, jól figyelő, a jelzéseit jól értelmező és arra reagáló szülők és felnőttel veszik körül, az a kicsi nem fog ingerszegénységtől szenvedni. Neki énekelnek, babusgatják, ringatják, és amikor arra van igénye, békén is hagyják, hogy szemlélődjön, ismerkedjen a saját testével, a világgal. Sokkal jobb helyzetben van, mint az automata hintával, zenélő játékokkal, tanító kutyussal és bébikomputerrel felszerelt társa, akire viszont nem figyel az anya, a baba gondozását csak kötelességszerűen végzi és közben esetleg a telefonjába mélyed, vagy ha figyel is a gyerekre, mégsem érti, csak az újabb csodaszerkezetek bevetésében bízik.

Nagyobb gyereknél persze már több és más inger kell, de itt se a folytonos jövés-menés, tv, számítógép a lényeg. Sokkal inkább a szabadság a fizikai világgal való ismerkedésre. Felmászni, leugrálni, gurulni, csúszkálni, sarazni, homokban turkálni, próbálgatni a saját erejét, kísérletezni, megfigyelni, részt venni a mindennapi tevékenységekben, mindezt a felnőttek szerető figyelme, támogatása mellett, valami ilyesmi lenne az optimális környezet egy gyereknek.

A cirkusz, állatkert, vendégség, strand és játszóház ehhez már csak hab a tortán.