Allergiás gyerek esetén mit tennél az állatoddal?

"de üdv a XXI. században, itt már túl vagyunk ezen."

Ahhoz mit szólsz, hogy én meg az antihisztaminra is allergiás vagyok. :D

Mindent nem old meg a tudomány.

#21

Hagyjad, mindjárt megkapod, hogy kifogásokat keresel...

Bocs, de most azt próbálod mondani, hogy mivel te allergiás vagy az antihisztaminra, ezért más se szedje? Vagy hogy jön ez ide? Nekem anyukám allergiás a penicillinre, akkor ezen logika mentén kukába az összessel. Égjenek a mogyoróültetvények, vesszenek az eperföldek.

Egyébként azért van ilyen sok allergiás ember, meg autoimmun betegség, mert az emberek steril burokban nevelik a gyerekeiket. Nehogy egy szem sár rákerüljön Mórickára, mert hajajj.

"azt próbálod mondani, hogy mivel te allergiás vagy az antihisztaminra, ezért más se szedje?"

Nem, hanem azt, hogy ha van más lehetőség, mint a gyerek gyógyszerezése, akkor azt érdemes választani, ugyanis az allergiákkal nem mindig születünk, hanem többségében szerzett jellegűek. A gyógyszerallergiákkal főleg ez a helyzet (kérdezz meg egy szakorvost!). Éveken át használod gond nélkül, majd besokall a szervezet. Én is így vagyok allergiás több olyan szerre is, amit gyerekként még toleráltam.

Ha lakásban állat lenne tartva, akkor én mindennap vörös, könnyező szemmel, viszketve és állandó tüsszögés kíséretében élnék, megspékelve olykor egy-egy asztmás fulladással.

Szerencsére a szüleim rendesek voltak, már születésemtől kezdve oda adták a kedvenc fajtiszta! tacskójukar egy kedves ismerősnek, ahol kertes házba került a panel helyett. Nyilván, ha akkoriban nem panelban éltünk volna, ahol ugyanazon a padlón mászkál egy kutya, meg egy kisbaba (ami szerintem sem jó dolog), DE, ha lett volna kertes ház, a kutya maradt volna!

Mikor kiderült az allergiám, 3-5 évesen, addigra már volt rendes családi ház, így az akkor már másik kutyát semmi változás nem érintette. (Nem volt soha házba be engedve), csak engem, hogy fokozotran figyeltek rám, hogy ne fulladnak be a szőrétől, ne simizzem, ha éppen vedlik stb.

Szóval, ha panelban élnénk, és ez kiderülne, azonnal keresnék egy másik gazdát fájó szívvel, és valami alternatív házi állatot kapna a gyerek (pl.halak vagy valami teknős). Ha kertes ház lenne, ezúttal az állat ki lesz csukva a házból.

Az a durva, hogy egyáltalán felmerül a kérdés.

Persze, ki kell dobni a gyereket, árvaházba küldeni, vagy nevelőszülőkhöz, elvégre az állattartás fontosabb.

WTF???

Kezdem érteni, hogy mennyire hülyék az emberek.

Amúgy csak úgy szólok, hogy épp olyan helyzetben vagyok, hogy a társamnak el kellett ajándékoznia az állatait, mert allergiás-asztmás vagyok. Én is nagyon sajnáltam őket, de látta, hogy mennyire rosszul vagyok, így egyértelmű volt, hogy én maradok.

Mellesleg nekem is meg kellett ezt lépni, anyámmal szemben, aki meg a szárnyasokra lett allergiás, felszámolni a madaraimat. Megsirattam őket, dehát az emberélet mégiscsak fölülírja a dolgokat. Persze, csak egyeseknek.