Van olyan apuka aki minőségi időt tölt a babájával, nem kell noszogatni, vagy csak én képzelem hogy vannak ilyen apukák?

Az én férjem a másik eset, ő az a pasi, akinek zsigerből jön. Amikor a fiúnkat hazavittük a kórházból, még megfogni is alig merte, de pár nap alatt belerázódott. Simán pelenkázott, cumisüvegből megetette, mikor már nem szopizott (őt sajnos csak 5 hónapos koráig sikerült szoptatni), vitte sétálni, fürdette. A lányunkat már az első perctől kezdve babusgatja, most is kirakóznak a másik szobában (már 2,5 éves). Segít a háztartásban, porszívóz, ablakot pucol, felmos, mosogat, kitereget, bármit megcsinál.

Viszont az öccse a másik véglet, sosem cserélt pelust, sőt 1,5 éves korukig nem is foglalkozott a gyerekeivel, pedig 3 is van. Mikor már önállóan jártak, na onnantól foglalkozott velük. Semmit sem segít a háztartásban, ő tipikusan az a pasi, aki elé le kell tenni az ételt az asztalra. Még életében nem porszívózott, de emellett anyagilag megteremt mindent, a sógornőm otthon van, nem kell dolgoznia (9, 6 és 4 évesek a gyerekek).

Pedig egy nevelést kaptak, ugyanazok a szüleik, mégis ennyire különböznek.

Ülj le a pároddal, mond el neki normálisan, hogy mi a gond, miben változzon egy picit, de ne dorgálóan. Ne várd, hogy máról holnapra gyökeresen megváltozik, de mint egy kisgyereket, vond be a baba körüli dolgokba.

Úgy bírom az ilyen beállítottságú embereket, mint itt is néhányan meg mint a kérdező férje is, hogy hát ő dolgozik, ő ezzel ki is vette a részét mindenből, a többi a nő dolga..... Az ilyennek szülne a büdös franc, az! Mi az hogy ő nem tud vele mit kezdeni?? A saját gyerekével? Meg hogy ő dolgozott és az is elég? Attól, hogy valaki anya lesz még nem lesz rabszolga, akinek kuss a neve, csak mert épp nem jár el dolgozni.. Aközött, hogy nem jár el dolgozni és nem dolgozik között óriási a különbség. A kérdező ugyanúgy dolgozik, csak ő 0-24-ben. Ugyanis egy kisgyerek egesz napos felügyeletet igényel. A pasik könnyen vannak, amikor lejár a 8 órás munkaidejük, szépen hazamennek, majd bevágódnak a kanapéra és jól kikérik maguknak, ha esetleg csak egy fűszálat is odébb kell tenniük. Mert kb most úgy írtak itt néhányan, mintha ez így lenne a normális. Attól hogy dolgozik még ugyanúgy kiveheti a részét az otthoni dolgokból, a gyereknevelésből meg főleg! Hisz az két ember dolga, nem csak a nőé.

Kerdező én a helyedben leültetném és elmondanám neki, hogy ez így nem mehet tovább, emberelje meg magát és álljon neki kivenni a részét a dolgokból, főleg a gyereknevelésből, mert ez így nem mehet tovább.

Számomra elfogadhatatlan az olyan “duma”, hogy a férfi nem tud mit kezdeni egy babával, vagy ő dolgozik, úgyhogy anyuka csináljon mindent.

Anyuka nem dolgozik? Dehogynem. 0-24-ben, heti 7 napot. Neki nincs pihenő, nincs szabadnap, nincs ebédszünet, mindig készenlétben kell lenni. Apuka ebben az esetben simán lusta és sz.rik az egészre.

Egy pár hetes babával is lehet mit kezdeni, lehet ringatni, fel lehet húzni a zenélő forgót stb.

Férjem az első naptól kezdve fürdeti a kislanyunkat, az az ő fix közös programjuk minden áldott nap.

A gyereket nem csak az anyuka vállalja, ez egy közös feladat, ahol mind a két félnek ki kell vennie a részét a dolgokból. ...és az, hogy az egyik fél dolgozik az nem elég.

Egyetertek a 13-sal.

Sajnos en is ilyen cipoben jarok...

Az enyém! :)

Mindig megbeszéljük, hogy kinek milyen dolga van a héten, ha nekem is akad, akkor Ő vigyáz a lányunkra. Rendszeresen hozni-vinni fog minket a bölcsibe, ha ráér és később engem a munkahelyre mivel tudja, mennyire körülményes lenne nekem a 20 hónaposunkkal. Bevásárol hazafelé jövet, jön velünk a gyerekorvoshoz, a védőnőhöz (szinte ő az egyetlen apuka mindig) és itthon is, amíg a dolgomat intézem, pik-pak kitakarít (ő tanított meg takarítani, nem vicc :D ) és van olyan, hogy sokszor megfőz illetve odakint is sokat tevékenykedik a kertben (1800m2). Esténként játszik vele, néha úgy érzem, unatkozom is, mikor itthon van, mert olyan jól elvannak, hogy nekem nincs dolgom :D Velem is rengeteget törődik. Fürdeni fürdik a lányunk maga én csak bekenem szappannal és letusolom gyorsan, enni is eszik már egy ideje önállóan.

Nekem teljesen jó dolgom van!

Sajnálom azokat az apákat, akik nem babáznak. Én semmi pénzért nem mondtam volna le erről. Fürdettem, pelenkáztam a srácainkat, amit csak lehetett, két okból:

1. Hát olyan cuki egy baba, meg kell zabálni őket. Mai napig szeretek kisgyermekekkel bajlódni, sógorék, tesóim, gyerekeivel :)

2. A feleségemet segítettem ezzel is, miért csak ő dolgozzon a babával, mert nagy mennyiségben azért elég melós foglalatosság.

(48F)