Iszonyatosan szenvedek a gyerekek itthoni tanulása miatt, ki hogy oldja meg?

Hány évesek? Miért nem hagyod rájuk, hogy oldják meg a saját feladataikat? Ez így úgy néz ki, hogy csak neked fontos. Amikor beszed 3 egyest, akkor neki is az lesz. Anya vagyok, tudom, hogy nehéz, de hagyd megélni és rádöbbenni dolgokra! Akkor is, ha 8 éves, és akkor is, ha 14.

Szerintem is bízd rájuk, az elsőnek igaza van. Hagyd koppanni őket, az nagyobbat üt.

Milyen rendszerban tanulnak a suliban?Iskolaotthonos tehat delutan is vannak orak vagy siman napkozi van?

En nem hagynam napkoziben. Nalunk sem buta a gyerek, de lassu, nehezebb felfogasu, sokat kell vele gyakorolni. A napkozi egy nagy 0, probaltuk, de nem valt be. En elhozom az orak utan, itthon megirjuk a hazit es minden aldott nap gyakorolunk. Turelem, turelem es turelem. Nem hagyom ra, probalok nyugodt maradni, de nem mindig megy.Hiszek benne, hogy egyes gyerekeknek csak segitsegre, noszogatasra van szukseguk, mert ha mi mint szulok nem segitunk, akkor senki.

Hát az enyém simán megírja napköziben, mert akkor itthon játszhat. Ha viszont itthon kell megírni, az kínszenvedés, nyúlik, hisztizik, alkudozik, ő is kijelenti, hogy sose lesz rá képes... én meg előbb magyarázok, aztán ajánlgatok jutalmat, aztán végül csak a fenyegetés használ (amit utálok)... És akkor 20 perc hiszti után 5 perc alatt megírja. Egyébként kitűnő, szóval gyanúsan nem is szorulna segítéségre, csak lusta gyakorolni kb. mindenből, mert szíve szerint csak haverokkal lógna vagy kockulna (amit egyébként meg tudok érteni:)). Nálunk ez az itthoni tanulás így nagyon nem vált be, így ha tehetem, kiszervezem külsősnek, amit kell (pl. most járt felvételi előkészítőre), mert ott olyan légkör van, hogy elfogadja, hogy azt kell csinálni, mert mások is azt csinálják, nekem meg megéri, hogy ne utálja meg a tanulást meg engem is :)

És ez az a pont, ahol ha megengednéd, hogy kitűnő helyett 4-es legyen, maradna élete, neked meg ép idegszálad.

# 8 Azért azt is meg kell tanítani, hogy kötelessége is akad az embernek, meg mindennek meg van a maga ideje. Nem vicc az öt perc, nem nádpálcával szoktam fenyegetni, hanem hogy kikapcsolom a wifit, és nem miattam kitűnő, hanem mert szivacs agya van (múltkor fürdés közben megtanulta A Tiszát, mert este 8-kor jutott eszébe, hogy másnapra kell). Elég idegesítően kényelmes a gyermek, de becsszó sok élési lehetőséget is biztosítunk számára, és nem is akarom letörni a szarvait, addig jó, amíg önmaga marad. Van egyébként kistestvére is, aki (még?) olyan szorgalmas és lelkes, amilyen a nagy elsőben se volt, de egy szorongós és szétszórt művészlélek, vele meg ez lesz nehezebb.