Mikor "sok" már egy szülő?

Kedves aggódó szülő :)

Én iskolában dolgozom, tanítom a gyerekeket, én magam nem vagyok ugyan tanár, úgymond segítek bizonyos sport órákon. Hallom a panszt mindkét oldalról. A legnagyobb gondnak azt látom, a szülők nem tudják elengendi a gyereküket, illetve nem magabiztosak, és nem 'felfelé' nevelik a gyereket, hanem visszapaszíroznák stagnálóan az előző állapotba. De a gyerek nő. Fejlődik. Fejlődne. Ha engednék, ha hagynák, ha feladatot bíznának rá, ha nem szólnának érte/rá. Én 25 vagyok, de mikor eslős lettem, első nap anyukám elkísért, utána szvsz tavasz, egyedül mentem minden nap, és baromi menőnek éreztem magam, hogy önálló vagyok ebben. Mindenki így járt haza. Persze ez fejlett vidék volt, de még ha muszáj is a gyerekért menni, volt akiért jöttek, már mentek is. Itt ahol én tanítok, mérhetetlen helyi dugó, kocsihalmaz, rohanás, felesleges kérdések halmaza, pusziszkodás, agyon tutujgatás megy. És a gyerek ettől olyan is lesz/marad. Akiben nem bíznak meg, nem fejlődik az önbizalma, nem rögzül: egyedül is képes vagyok rá. Nem kell engem ellenőrizgetni. Ha anyám két aponta kérdezgette volna így tnárnőmet, én ijedtem volna meg, baj van velem? Ha valami volt, úgyis elmondtam. En is tudtam beszélni! Ha valami komolyabb volt, a tanár szólt! A másik oldala a dolognak a tanárok felől, túl vannak terhelve. Senki ne mkndja nekem, hogy normalis az, amit tapazstalok a maia gyerekek viselkedésén, higy egyszerűen képtelen befogni a száját, és itt már kognitív értelemben érett korról beszélünk. Némely viselkedést pedig egyszerűen nem tudok hova rakni: neveletlen. Ennyi szódfogadatlan, őrült, elkényeztetett gyereket...én nem emlékszem ilyenre. Volt egy pár szó se róla. Mindegyik kezében szaros okos giga mega super internetes telefon, ipad, és viszi tesi órára is. Ilyen nekünk még a fejünkbe se fordult meg, nemhogy lett vna pofám oda vinni.Minek? A szülők néha a gyerekük fenekébe akarnak lenni. Semmi szükség rá kérem. Teher alatt nő a pálma. Lehet én vagyok öreg...

Megértem a szülőket, de ne tessék ezt a felnővős dolgot túlkontrollálni :) mert nem is lehet mindent szemel tartani. Ha jó tanára van, jó a kapcsolat szülővel, akkor van kommunikáció, ha ez meg van, a gigászi probléma ki fog derülni. A mesélést pedig a gyerek is tudja otthon :)