Ha a nagyobb kamasz, 16-17 éves, de még éppen kiskorú gyerek tetoválást/piercinget csináltat a szülő engedélye nélkül, sokak miért reagálnának feljelentéssel?

"Kezdjük ott, hogy a gyilkosság nem közös megegyezéssel történik."

A tetoválás sem közös megegyezéssel születik. A 18 év alatti kiskorú ugyanis korlátozottan cselekvőképesnek minősül, bizonyos döntéseket NEM HOZHAT meg. Itt közös megegyezésről akkor lehet beszélni, ha a szülő - mint a kiskorú TÖRVÉNYES képviselője - egyezik bele.

Tetszik érteni? Törvények, jogszabályok írnak elő bizonyos dolgokat, amiket be KELL tartani, akkor is, ha nem tetszik.

Bármennyire is furán hangzik, de ezt a jogelemet, hogy nagykorúság, már a római jogban is elem volt, igaz, ott csak a fiú/férfira értelmezett volt és 16 év volt az életkori határa. Viszont sok más egyéb is onnan öröklődött a jogi rendszerekben. Egy szülő gyermeke (egy apa gyermeke) a szülő tulajdona, amiről a paterfamilias (a családapa) szabadon dönthet, meg is ölheti. Akkor is, ha már nagykorú. De ugyan úgy a nő is tulajdon volt, a lány is, illetve ugyebár a rabszolgák is. Ebből nagyon sokáig eredtek a különféle népeknél a jogalapok. Végül megszűnt a rabszolgaság, egyenjogúság lett, de attól még a kiskorú az kiskorú marad és jelenleg még az a helyzet, hogy a kiskorú teste nem személyi tulajdona a szülőknek, de jogi értelemben mégis az, tehát rendelkezhet felette ilyen téren, mint a tetoválás/tetováltatás. Nem csak a szülőnek, azaz a gondviselőnek kell beleegyeznie, hanem a 16 éven felüli de még nem nagykorú gyermeknek/gyámoltnak is. Evidens, hogy ezeket igazolvánnyal kell igazolni, hogy te bizony kicsoda vagy, a gyámod valóban a gyámod-e, vagy legalább szülőd (neved alapján apád vezetékneve egyezik, illetve anyukád leánykori neve is rajta van, az övén a saját leánykori/születési neve...stb), és hogy beleegyezik és pontosan mibe és ezt aláírásával tanúsítja.

Ha ezt a vendég játsza el, hamis okmánnyal (hamis személyi, az elhívott "szülő" nem a valódi szülei közül való, de névrokonok) érvényesíti ezt, akkor a felelősség már nem a tetoválón van jogilag, bár azért szoktak feltenni keresztkérdéseket is (kedvenc szín, ovis jel, kutyája neve...stb akármi, de nem feltétlen van ilyen kérdés). Ilyenkor a tetováló ugyan perelhető, de a per megnyerésének esélye a felperes oldaláról szinte esélytelen.

Ha a tetováló valóban gondatlan volt ilyen esetben, mert nem kért el iratot stb, akkor perelhető, sőt további költségek is ráterhelhetőek. Kevés precedens van rá, de van, hogy a kiskorú elment, megcsináltatott valamit, a szülő perelt, nyert és mivel jogilag is megteheti, így eltávolítatta a tetoválást, ami egyrészt nem túl kellemes, másrészt nem egy alkalom, hanem több. Extra fájdalom és a gyerek is tanult belőle. Bár a szülők nagy többsége akármennyire is ellenzi, ha már felkerült, nem törődik vele, belenyugszik, vagy máshogy vezeti le(szobafogság, teló, tv, laptop/tablet/pc/net megvonás,zsebpénzmegvonás, egy kiadós verés, vagy több, esetleg utcára rakja a gyereket, vagy intézetbe).

Testékszer esetén hasonló szokott lenni a baj, bár ott a legtöbb szülő a kivetetéssel megelégszik, ha nem is maga tépi ki.

A tetováltatás és testékszerezés is 8 napon túl gyógyuló testi sértésnek minősül, illetve maradandó nyomot hagy, tehát ha nem lennének ilyen és hasonló szabályok kitalálva rá, akkor illegális lenne. Általában a szülőktől függ. Olykor sokkal könnyebb a szülőt megpuhítani, olykor hazaállítanak vele és beletörődik/törődnek a szülő(k).

Én azt tartanám fontosnak, hogy a jogi oldala megmaradjon így, ahogy most, de szigorítanám a tetoválók és testékszerezőkre vonatkozó jogi oldalt, hogy valóban szakmák legyenek és csak szakmai végzettség ellenében lehessen gyakorolni a tevékenységet, mivel sokkal több borzalmas tetoválást látok és nagyon sok félre/ferdén szúrt ékszert, amit nem otthon, hanem szalonban csináltattak, mint régebben. Az, hogy otthon a gyerek mit tesz a testével, valamennyire az ő dolga, de szintén a szülőé is. Viszont ott már nincs kit perelni és ott már tényleg a nevelés/okítás illtve a nyitottság kérdései merülnek fel. Egy szülő/gondviselő nem csak azért az, mert papíron ez áll, sajnos tényleg sok rossz szülő van, akiket olykor csak a helyzet tett azzá, de olykor már alapból rossz lenne szülőnek, mégis az lesz.

Létezik még a nagykorúsítattási eljárás is, amit bármely (ha jól tudom 12 évnél idősebb, de lehet, hogy 14) gyermek beadhat, ha egyedülálló és nagykorú akarna lenni. Bonyolult dolog, kevés tényleg ilyen hamar érett ember van, aki ezt meg is teszi. De onnantól a jogköre és kötelezvényei is pont olyanok lesznek, mint egy 18 évesnek. A kötelességeket viszont sokan nem szeretik.

A tetováló, meg ha valóban profi akar lenni, akkor a jogi oldalát is megtanulja mindennek. Tehát egy tetováló nem csak tetováló és művész, hanem vállalkozó és kereskedelmi szakember kell legyen, hogy el tudja magát adni, otthon kell legyen a biológiában/orvoslásban a bőr és a különféle molekuláris sejtbiológiai terekben is, érteni kell bizony a fizikához is (akár pigmentek, akár a gép miatt), a jogokhoz, a könyveléshez (bár ezt át lehet másnak adni, fizetség ellenében), a reklámozáshoz, dizájnoláshoz, és a többi.

Szóval nem éri meg hanyagul dolgozni és nem éri meg átverni sem a tetoválót/testékszerezőt.