Valaki valami motivációt tudna adni tanuláshoz?

most nem leszek nepszeru de en ezzel szoktam ervelni a gyerekeimnel es bevalik, bar meg kisebbek:

Szoval mindketto nagyon jo kepessegu es elmondtuk h mi dolgozni jarunk, az a munkank, ok iskolaba, nekik az. Lehet elvegezni rosszul, nalunk ez kirugassal jar es akkor az eletszinvonalunk csokken, ok rossz jegyeket kapnak majd es nem mehetnek tovabbtanulni. Lesz egy szakmajuk es az lesz a munkajuk. Nyilvan munka, csalad mellett is lehet tovabbtanulni (ki mikor kap eszbe), de sokkal nehezebb mint most amikor "csak" ennyi dolguk lesz.

A nagyobbik motivalt, a kicsi inkabb tojik bele. Ez vegul oda fog vezetni hogy a kicsi leakad valahol es koran fog kelni, vegigmelozza a napot, kevesebb lesz a fizuja, ezzel szemben a nagy majd betipeg szep ruhaban kipihenten 9re a munkahelyere, elotte megreggelizik vmi fancy reggelizohelyen es nem hajtja halalra magat, megis jobban fog elni. Lehet valasztani.

Kicsit elszalltnak hangzik de kulfoldon elunk, itt igy elnek az emberek ha jo az irodai munkahelyuk.

Felreertes ne essek semmi gondom sem a buszsoforokkel, sem a tisztitoban a csajjal vagy azzal aki a lepcsohazat felmossa, de nekik kemenyebb az elet es ha minimalis energiabefektetessel meg tudjak csinalni (mint irtam megy a suli a gyerekeknek,osztalyelso mindketto), celozzuk meg a felsooktatast. Ha nem jon ossze, meg mindig gondolkodhatunk rajta h hogyan tovabb.

Én se szerettem tanulni, így sajna olyan munkákat kellett elvállaljak, amit nem választana az ember kedvtelésből.

Leírok párat, hatha megjön a kedved inkább tanulni. Érettségim van.

Voltam használt cipő üzletben cipő tisztító.

Egy nap alatt 160 pár cipő eladhatóvá tétele volt a napi minimum norma.

Egy apró ablakos műhelyben dolgoztam, reggel 6-tól este 6-ig, konstans láb, és vegyszer szagban. Először le kellett vakarni a nagy koszokat, rágót a cipő talpáról, aztán az izzadságnyomokat meg foltokat a belsejéről, lekefélni, polírozni a felső részét, és lefesteni feketére vagy fehérre az alját, attól függően melyik szín illett hozzá.

Mindezt nyilvanvalóan klima nélkül augusztusban, úgy, hogy a főnökség kamerán figyelte, nehogy valaki leüljön. Nem tudom miért nem lehetett egyébként ülve cipőt takarítani, de ha sz@r munkád lesz, akkor sajnos ilyen egésznapos állásokra számíthatsz.

Dolgoztam híres neves cukrászdában is, 15 órát 1 nap alatt 1 órás ebédszünettel. Ez nem tartott sokáig, embertelen volt. Olyan sebek lettek a lábamon amik most 9 év után is lathatóak, mert véresre jártam a lábamat. Ingben, szoknyában kellett lenni, elegánsabb cipőben.

Dolgoztam albán pékségben eladóként, zsebbe kaptam a fergeteges fizetésem kp-ban 500 forintosokkal leszámolva, bejelentés nélkül.

Itt nem volt váltásom, és nem hagyhattam ott a kasszát, csak ha valamelyik albán pék megkegyelmezett és vigyázott a kasszára vagy megérkezett a mosogatónéni este és akkor mehettem el pisilni. Egyik este hazaérve lerogytam és bepisiltem. Minden nap sírtam, hogy mennem kell oda dolgozni. A kenyérszelőt hallottam még álmomban is, meg folyton 20-30 emberes sor volt, enni se volt néha idő. Amikor bemész egy pékségbe és megérzed a frissen sült kenyér illatát, neked talán összefut a nyál a szádban, nekem szabályosan PTSD van.

Gyorsétteremben az öreg cigányasszony nem a wc-be pisált, hanem a földre, és azt takarítottam. Meg úgy egészében az a mocsok amiket hagynak az emberek, elképesztő. Úgy kezelnek mint egy hülyét, pedig nem feltétlen vagy hülye, csak elsz@rtad a sulit, és nehezen törsz ki.

Most leszek 30, szerencsére már normálisabb munkát sikerült találjak, annyira hogy 10 év járás, együttélés, házasság után, neccesen de bevállaltunk egy gyereket. A férjem egyébként ugyanez pepitában. Nem vagyunk csórók, hanem alsó középosztály, viszonylag kényelmesen élünk, de saját ház, autó, jóval később lesz. Majd talán 40 évesen. Ehhez az kellett, hogy otthagyjuk Magyarországot. Hát nem hiányzik.

Remélem adtam némi motivációt.

Ez jó lesz, akár fiú vagy, akár lány.

[link]