Hogyan szoktál segíteni a gyerekednek a tanulásban?

Anyukám:

Hát vele volt, hogy a matekházi felett együtt sírtunk.. :D Ő nem tudta úgy tanítani nekem, ahogy az iskolában, én nem értettem azt a módszert, ahogy ő csinálta. 6.-ban mondta, hogy ezt ő már nem bírja és elkezdtem különtanárhoz járni. Azóta a matekkal nincs gond.

Más tárgyakat amúgy jó/jó volt vele tanulni, mert pl. a törinél mindig ilyen ábrákat csináltunk, hogy mi miből következett, mi miért volt és úgy sokkal jobban átláttam az egészet.

Régen dolgozatok, felelések előtt kikérdezett, átbeszéltük az anyagot. Most már csak akkor, ha valamiből tutibiztosan felelek másnap, vagy kiselőadást kell tartanom.

Apukámmal:

Ő általában két perc alatt kiszedte a lényeget mindenből és összefoglalta, mit kell tudnom röviden. Ez is jó volt, mert ha nem is tanultam meg kívülről, fogalmam mindig volt az adott témáról.

Nevelőapámmal:

Ő témazárók előtt mindig csinált nekem ismétlős lapokat, pl. töriből összeszedi nekem a tk. alapján az adott anyagrész fogalmait, évszámait, neveit és kijegyzeteli, hogy miről mit kell tudni. Irodalomból megírja az elemzéseket, írók/költők életrajzait stb. Szóval azokat dolgozat előtt csak meg kell tanulnom és kész.

Van matekból, magyarból mindenféle gyakorló füzetünk, azokból adok neki feladatokat, nyelvtanból pl. szóban szoktuk csinálni ezekből.

A tanulós egyelőre a környezet, negyedikes. Megtanulja az anyagot, majd felmondja, pluszban kérdezek, mert munkafüzetből is kell tudni feladatokat.

Amíg nem tudja tökéletesen, addig ezzel foglalkozunk.

Verset is ugyanígy, előadásmódot többször hallgatjuk youtube-on.

Szövegértést kiadom, önállóan leellenőrzi, ha van megoldókulcs. Kompetencia alapú könyvből is gyakoroltatok időközönként.

Angolból az adott témakör szavait kérdezem, illetve átvesszük heti anyagot, ez nem sok egyébként, elég jól megjegyzi az órán tanultakat.

Nem napközis, a leckét itthon írja. Ha szól, segítek. Egyelőre hét közben külön gyakorlás nem nagyon van, csak ha felmérőt írnak másnap.

Hétvégén mindkét nap tanulunk, pláne mostantól, hogy közeledik az év vége.

Időben 1-1,5 óra szokott ez lenni.

Sokszor olvastam itt azt az ökörséget, hogy a gyerek "felmondja" a leckét, meg hogy a szülő "felmondatja" vele.

Szép út az értelmetlen magolás felé.

Kíváncsi vagyok hogyan mondja fel valaki azt akit mondjuk érteni is kell és nem csak bebiflázni.

Emlékszem általános iskolában voltak is ilyen magolós osztálytársaim, akik körülbelül úgy feleltek történelemből megirodalomból, mintha a könyvet olvasták volna, de ha bele kérdeztek valamit ami nem pont ott volt ahol ők éppen tartottak, akkor nem tudtak válaszolni, a 2 héttel előtte magolt rizsára már nem emlékeztek, fizikából meg pl jól el tudták mondani hogy mi az az áramerősség, miközben a hülye is látta, hogy egy K. szót nem értenek abból amit akar.