Miért beszél apa így velem? Vajon ha meghalnék megoldás lenne? :- (

Szóval..

Ma kaptam meg a különiskolától a számlát,hogy 5000Ft van még hátra amit bekel fizetni (ÉV VÉGÉIG!)

És anya elkezdte elolvasni és elértelmezte az egészet és úgy értelmezte,hogy 5000Ft tartozásunk van még én elekzdtem neki magyarázni,mert nekem az igazgató elmondta,hogy,hogy kell még fizetni,anya meg mondta,hogy:

"Ne akard már NEKEM megmagyarázni,hogy,hogy van és mutogatott a lapra"

Erre apám ezt meghallotta és elkezdett üvölteni,hogy:

"Hogy lehet ilyen seggh¨lye,idióta barom,hogy nem tudod elkérni azt a kibäszott pénzt,fäszom kivan már veled te szärházi..."

Röviden ennyi..

És annyira unom már,hogy mindig én vagyok leugatva és ha apa elkezd velem kiabálni akkor anyu is elkezdd csiripelni mögötte..

Én úgy érzem nem bírom ezt már tovább :(

5 perce még az asztalnál ültünk és nevetgéltünk most meg bőgve írkálok idegeneknek a gondjaimról..

Úgy érzem,hogy semmire se vagyok jó és jobb lenne ha meghallnék,de ahoz is gyáva vagyok,hogy megöljem magam.

Olyan barátaim sincsenek akikkel megoszthatnám ezeket.

Egyedül a kutyámnak mondhatom el nyugodt szívvel a gondjaimat,de néha azon is elgondolkzok,hogy egyszer ő is ellenem fordul majd.

Álltalában úgy fekszem le,hogy bárcsak ne kelnék föl többet és még anyáék is boldogok lennének.

Én mindig próbálok a kedvükben járni,de az sose számít,de mihest valamit nem úgy csinálok ahogy kéne (mert bevallom sok hibám van) akkor elkezdenek üvölteni és csapkodni.

Megütni nem ütöttek még meg (csak anya).

de jobb lenne ha apa is elverne aztán kész,de ez,hogy nem tudom,hogy melyik pillanatba mi fog történni és ,hogy valamit nem csinálok jól és leordít ezt nem bírom már..

mit tegyek??

Ha kérdeztek szívesen válaszolok,mert jobb dolgom sincs..

2 óra óta folyamatosan tanulok még most is tanulnék,de ennyi volt..nem akarok tovább tanulni..

van valami tanácsotok???