Hogyan barátkozzak? 14 éves vagyok. Eddig még egy társaságba sem tudtam beilleszkedni, és nagyon rosszul esik, hogy az új sulimban mindenki egyedül lát, ráadásul ellenségeim már vannak. Mit tegyek?

Szia! Először is írd le kérlek, hogy mi történt annak a bizonyos szakkörnek a végén. Úgy értem ha már egy picit összebarátkoztatok valakivel, akkor valamit tenned kellett azért vagy csak történnie kellet valaminek, hogy utána ez megváltozzon. Az általános tanács: légy érdeklődő. Mindenki szívesen mesél magáról, közben pedig észrevétlenül elkezdhet kialakulni a barátság. Szerintem ez az egyik legjob recept:)

22F

Szia!

Sajnálom, hogy ilyen cipőben jársz és együtt érzek veled. Remélem tudok neked segíteni.

Először is nem adjuk ki a titkainkat egy felszínes ismeretség után.

kettő: A suliban gondolom azért nem barátkoznak veled, mert valamiért különbözöl a többiektől. Pl: lehet, hogy túlságosan csendes vagy, visszafogott, ebből arra következtethetnek, hogy sebezhető vagy és ezt ki is használhatják, biztos ezért csúfoltak az előző sulidban is. Állj a sarkadra, védd meg magad. Nem azt mondom, hogy legyél nagy szájú, de tudd magad megvédeni, különben mindenki rád fog szállni.

Három: Fokozatosan ismerkedj a többiekkel, nem kell elkapkodni, mert akkor azt érezhetik, hogy rájuk akarsz szállni, kellemetlenül érezhetik magukat e miatt. Ne mindig csak egy emberrel barátkozz, próbálj mindenkivel ismerkedni, (persze csak ha szimpatikus az illető)

Légy kedves, segítőkész és barátságos. Ha valakinek például kifogyott a tolla és szeretne kérni valakitől akkor te adj neki, így mindenki látni fogja, hogy kedves és segítőkész lány vagy és egy ilyen lánynak szívesen lesznek a barátai. Ugyanakkor soha ne szolgáltasd ki magad a többieknek.

Sok sikert!

Amikor 13évesen gimnáziumba kerültem, nagyon nem találtam barátokat. Aztán elmentem a suli nyári táborába. Az osztályomból csak én voltam fiú abban a turnusban, a lányok még annyira se foglalkoztak velem, mint a fiú osztálytársaim, szóval gondolhatod..

Induláskor beültem a vonaton az első kupéba, ahol volt üres hely. 5-en voltak ott, mind idősebbek nálam. Beszélgettünk, barátkoztunk, az egész táborban velük voltam, aztán év közben is tartottam a barátságot, általuk megismertem új embereket és végül egészen komoly barátságok születtek. Utólag persze mesélte egyikük, hogy néha idegesítő voltam, mert akkor is megkerestem szünetben, amikor a barátnőjével akart volna lenni, de ez van :-D már rég nincs meg az a barátnő, de 12 éve az egyik legjobb barátom

Ja és anno a kupéban a többiek.. az ötből kettővel mai napig barátok vagyok, van közös bandánk :-D

Szóval szerintem a jó az, ha nyitott vagy bárkire, aki szembejön, még ha nem is egyidős veled és elmész ilyen közösségi eseményekre, mint táborok, szakkörök, stb. Ha valaki lepattint, ne foglalkozz vele túl sokat.

Nagyon sokáig, részben még ma is az volt a legnagyobb hibám, hogy folyton meg akartam felelni egyes embereknek, csak hogy szeressenek, befogadjanak a közösségükbe. ez bizonyos szinten már baj. Azzal kell sokat törődni, aki ezt viszonozza is.

Egyébként a gimi végefele az osztályból is lett jóbarátom. Mindketten a periférián voltunk az osztályban, aztán valahogy rájöttünk, hogy a másik milyen értékes ember. Épp a héten söröztem vele, ő is az egyik legjobb barátom.