Anyukák! Mit reagálnátok, ha kamasz lányotok előállna azzal, hogy van barátja? (folyt. Lent). Teljesen tanácstalan vagyok!

Sziasztok!

Magamat elég megbízható lánynak írnám le, sosem voltam problémás, még hisztis sem, de azért egészségesen néha előfordult pár ajtócsapkodás itthon :) Az általános iskolából 3 éve ballagtam. Onnan ismerek egy srácot, pár hónappal fiatalabb nálam. Sok táborban voltunk együtt, és én beleszerettem. Nyáron párszor buliztunk is, (ezek olyan bulik voltak, hogy náluk voltunk, a medencéjükben ökörködtünk, és filmet néztünk) és így egyre többször voltam vele. Anyukámnak nem meséltem róla több okból sem: Mindig piszkált azzal, de mindenki a családban, hogy miért lógok nálam fiatalabbakkal, pedig őket sokkal jobban szeretem, mint az osztálytársaimat. Szóval nem mertem egyszerűen mesélni arról, hogy szerelmes vagyok, még azt sem, hogy tetszik nekem valaki. Eléggé zárkózott vagyok az érzelmeimet tekintve amúgy is. Most ha esetleg felvetem anyukámnak, hogy találkoznék ezekkel a srácokkal, akikkel nyáron is, kiakad, hogy miért?! Miért kell nekem velük lenni?! Mert van egy kettő, akik tényleg rossz hírűek, de ők már szerencsére lemorzsolódtak rólunk. Szóval ők kiestek, már nincsenek velünk. Anyukám nem igazán bízik bennem... pedig engem eddig még arra sem tudtak rávenni, hogy a cigit kipróbáljam. Az utóbbi pár hónapban a srác, akiről meséltem sokszor elkísért engem a suliba, még az orvoshoz is, amikor nagyon beteg voltam, és megkérdezte, hogy nem-e szeretnék vele járni. Én meg eprsze igent mondtam, hát nagyon boldog is lettem tőle :) De ha megemlítem anyukámnak kiakad, hogy a srác buta, és éretlen (nem tudom miből gondolja, hogy buta, mert nem az... Nem cigizik, nincs fülbevalója, se fültágítója, se tetkója, nagyon rendes velem.) Viszont én nem akarok neki hazudni, ha elmegyek itthonról a sráccal találkozni. Félek, rosszul reagál majd, ha elmondom neki. Ti hogy reagálnátok? Amúgy nem vagyok egyke, van 2 idősebb nővérem.