Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kamaszok » Mit tegyek, ha anyukám úgy...

Mit tegyek, ha anyukám úgy viselkedik velem, mintha óvodás lennék?

Figyelt kérdés

Nem mer itthon hagyni. Egyedül lennék végre, tudnám élvezni a hétvégét, filmezni, meg persze tanulni. De azt sem tudok úgy, ha itthon vannak, mert állandóan bejön valamiért. Mostanában csak ötösöket hozok haza, szerintem nem vagyok rossz gyerek. Ha házimunkát ad, azt megcsinálom... tegnap nem mosogattam el, de nem is mondta, nekem pedig nem jutott eszembe, erre hazajött és belém kötött, hogy miért nem jutott eszembe megcsinálni? Hát mert miért? Eszembe kellett volna? Ha megkér, akkor megcsinálom, de nem szokott annyira gyakran, hogy ez magamtól is eszembe jusson. De mostantól eszembe fog, az biztos. Próbálom javítani a hibáimat, és megfelelni neki, de valami sosem jó.

A másik ez a fiú kérdés. Nekem nem lehet barátom 18 éves koromig, de az összes osztálytársam a pasikájával sétálgat. Nem, nem azt mondom, hogy most sürgősen kell egy barát, mert ez nem így működik. De ha meghallja, hogy ennek meg annak a barátnőmnek barátja van, akkor teljesen kiakad, és nem érti, hogy ezt a szülők hogy engedhetik. Nem azt mondom, hogy normális, ha egy 12 éves sétálgat egy másikkal, mert az azért fura. De szerintem a 16 éves kor már annyira nem kicsi. Főleg, ha az illető nem hülye, és tudja, hogy mit csinál. Így hogy mondjam el neki, ha lesz valami?

Mit tegyek? Vagy bennem van a hiba?

Előre is köszönöm a válaszokat.

16/L


2015. nov. 15. 09:53
 1/10 anonim ***** válasza:
55%
Anyukád nem teljesen százas, csak azt éri el ezzel, hogy la lesz barátod nem fogod elmondani...nem értem miért nem mer egyedül hagyni. Esetleg kérdezd meg.
2015. nov. 15. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
83%
Nem, nem benned van a hiba. Anyukád gondolkodása ma már szélsőségesen konzervatívnak tekinthető. Annyit ér el vele, hogy, hogy semmit nem fogsz neki elmondani, és amint lehet, külön fogsz költözni.
2015. nov. 15. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
64%

Vannak ilyen begyöpösödött szülők, sajnos.

Én mindig azon voltam, hogy olyan kapcsolatot alakítsak ki a lányommal, mintha én lennék a legjobb barátnője és bármit elmondhat. Természetesen én is fogtam ahol lehetett, de azért 16 évesen nem viselkedtem vele így.

Beszélj anyukáddal, mond el neki, hogy hogy látod a dolgokat, ha ellenkezik ne kapd fel a vizet, hallgasd meg.

Kérdezz csak rá, hogy anyu, ugye nem szeretnéd, hogy pont előtted legyenek titkaim, és te tudj meg mindent legkésőbb?

Ha határozott vagy, látja, hogy igyekszel meg fog érteni.

Apukáddal milyen a viszonyod?

2015. nov. 15. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:
Az az igazság, hogy nagyon nagyon szeretem őket, imádok velük lenni, de mikor van valami ilyen, akkor rögtön belém kötnek, én megmondom a véleményemet, akkor meg, hogy ne beszéljek így velük. És csak sírok. Már nem tudom, mi legyen, mert, ha nem veszekedünk, akkor minden rendben van, de nem tudom elmondani a gondjaimat, vagy azokat a dolgokat, amik bántanak, mert rögtön csak annyit kapok, hogy "jaj ne sajnáltasd már magad". Nem vagyok jól, a sulit utálom, eddig tudtam, hogy mi szeretnék lenni, legalábbis gondoltam, meg voltak ötleteim, de azt is lefujjogták, hogy a zenélésből nem lehet megélni, csak ha nagy mázlid van.. Igazuk van, de az önbizalmam a földet súrolja, próbálok tenni ez ellen, de annyira jó lenne, ha megértenének. Nagyon szeretem őket, de nem értik meg, hogy ez már a 21. század, igen, itt már a tiniknek is vannak kapcsolataik, igen, van internet, és vannak okos telefonok... Úgy érzem, tényleg mindent megteszek, mostanában nagyon sokat tanulok, de mégis bántanak. Azt hittem, ez változni fog. Minden nap ötösöket hozok haza, és egy ideig még örülnek, aztán megint jön, hogy miért netezel? Nem kéne tanulnod? Mikor kell akkor tanulok, de, ha nem akkor magyarázkodnom kell, meg nem hiszik el hogy nincs házim... Sokszor próbáltam már nekik elmondani ezt, de akkor is csak kiröhögtek. Utálok róluk rosszat írni, de már nem tudom, hogy mi legyen. És igen, baromira várom, hogy elmehessek... :(
2015. nov. 15. 10:18
 5/10 A kérdező kommentje:
Apukámmal nagyon jó a viszonyom, imádom, nagyon sokat röhögünk, ő tényleg egy igazi barát. Nálunk inkább anyu az, aki megfogja a családot és állít határokat, de úgy érzem hogy túlságosan is. Ha anyummal veszekedek, akkor természetesen apa is mellette van és elküldenek, hogy szálljak magamba, meg ne beszéljek így velük. De másképp nem tudom elmondani, amit gondolok. És természetesen még így sem értik meg. Ma délután sétálni kell mennem velük, mert "nem vagyok eleget a levegőn". Minden nap sétálok minimum egy órát, le a suliba, vissza. Nem értem mi a bajuk, de lassan azt érzem, hogy nem hagynak élni. Segítenek mindenben, tényleg, ahol csak tudnak, megkapok mindent, nem ezzel van a baj. Hanem a határokkal...
2015. nov. 15. 10:22
 6/10 anonim ***** válasza:
Az nem szeretet, amit a szüleid csinálnak. Lényegében állandó bűntudatot keltenek benned, pedig az eddigiek alapján rendesebb vagy a legtöbb kortársadnál.
2015. nov. 15. 10:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Mi az, hogy el kell menned velük sétálni?

Ez azért elég beteges szerintem, főleg 16 évesen.

Az utolsó válaszolónak pedig igaza van, nem vagy olyan, mint a korosztályod, ami már nagy szó.

Tényleg le kellene ülnötök beszélni. 2 szülő és te.

Nem normális.

Mikor éljen az ember, ha nem 16 évesen?

Baráti társasággal mi a helyzet?

2015. nov. 15. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
20%

én megértem őket,szeretnek,féltenek és egy 16 éves lányt rengeteg veszély fenyeget,ha nem vigyáznak rá.

semmiről nem maradsz le ha csak 18 évesen lesz barátod.

ezzel együtt megértem,hogy te nem így gondolod,de amit leírtál anyádékról az nem katasztrófa egyáltalán

2015. nov. 15. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

De katasztrófa, mert inkább 15-18 évesen essen át az első csalódásokon (mind szerelmi, anyagi, barátsággal kapcsolatos, stb téren), amikor még otthon van, amíg a szülő el tudja látni tanácsokkal, amíg még van egy védőháló mögötte, ha valamit rosszul csinált.

Akit 18 éves koráig burokban nevelnek, az mihez kezd majd felnőttként? Ott verik át a fejét, ahol csak lehet, mert pont az irtózatos féltés miatt nem vérteződött fel a világ "gonoszságai" ellen.

Az anyaállat is mit csinál? A gepárdanya pontosan tudja, hogy a kölyök nem fog tudni elbánni egy kifejlett gnúval, tudja azt is, hogy akár komoly sérüléseket is szerezhet, mégis hagyja, hadd fusson utána, hadd kapjon egy patát a pofájába, hogy megtanulja, neki inkább a Thompson-gazella való.


Hogyan jöjjön rá a kérdező, hogy egy fiú mit akar tőle, ha nincs tapasztalata? Mert tiniként sírdogál egy hónapig, aztán kész, felnőttként meg lehet beleragad egy abszolút boldogtalan házasságba, csak mert nincs tapasztalata, és anem tudja, hogy lehet ezt normálisan is. Ez pedig csak egy példa a millió közül.

2015. nov. 17. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Jelenleg eléggé távolságtartók vagyunk, úgy döntöttem, hogy a sarkamra állok és élem az életem. Teljesen egyetértek azokkal, akik azt írták, hogy csalódnom is kell, mert így fogok tapasztalatot gyűjteni. És erre én magam is rájöttem, és teljesen igaz. Ha beszélni nem lehet velük, akkor nem beszélek, megoldom magamnak. Ennyi. :D

2015. nov. 17. 17:19

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!