Hogy tudnám elmagyarázni neki, hogy már kezd túlsúlyos lenni?

Otthon fozz egeszseges eteleket, ne legyen otthon nasi. Probalj meg vele beszelgetni ennek a hatranyairol, hogy mennyire egeszsegtelen, (cukorbetegseg, magasvernyomas,IR, PCOS)

Probaljatok meg valamit egyutg sportolni esetleg, (en sovany vagyok, de anno bevalt, hogy anyuval jartunk sportolni, mondjuk en mindig nagyon anyas voltam, nem tudom, a te lanyodnal bevalna-e)

Ezekben az etelekben semmi taplalo nincs, szemet az egesz. Semmi nincs benne, amire a fejlodo szervezetenek szuksege van, csak elveszi a helyet a taplalo etelektol. Nehez ugy amugy, mert megbantani sem akarja az ember, meg hogy mond a sajat gyerekednek, hogy ne egyel... de jobbat nem tudok:/

Nehéz a helyzet, de nem tudsz mást csinálni, tapintatosan el kell neki magyarázni, hogy a napi nasi semmi jóra nem vezet. Elsősorban mondd el neki az egészségre gyakorolt hatásokat, bár szerintem egy 12 évest jobban érdekel, hogy ronda lesz tőle... Viszont nagyon nehéz ezt úgy elmondani, hogy ne bántsd meg és ne vegye részedről személyeskedésnek. Taktikaként én is javaslom, hogy főzz egészségesen, és ne is legyen lehetősége nassolni otthon, maximum zöldséget, gyümölcsöt. A nagypapát és apukát is világosítsd fel, hogy csak a lánynak ártanak ezzel. Amit még lehet, hogy néztek közösen ruhákat, és célozz arra, hogy milyen csinos lenne benne 1-2 kilóval kevesebben.

Az egészségének rosszat tesz, de főleg pszichésen megterhelő egy kamaszlánynak, ha valaki a túlsúlya miatt bántja vagy emiatt nincs fiúja, stb (sajnos tapasztalat, és diéta, sport mellett, normális testsúllyal sem tudom elhinni magamról, hogy most jól vagyok).

Így van, ha a felnőttek nem értik meg a problémát, akkor mit vársz egy 12 évestől?!

Nem kell otthonra ilyesmit venni, és nem kell neki ennyi pénzt adni. És főzz egészséges kajákat. A 61 kiló is brutálisan sok egy 12 évesnek. 50 körül lenne ideális, plusz-mínusz 5 kg.

És sajnos lefogyni mindig sokkal nehezebb, mint nem meghízni.

Végső esetben én lehet, hogy elvinném dietetikushoz, aki elmagyarázná neki, hogy milyen következményekkel számolhat.

Egészséges nasikat mutatni neki,közösen tornázni, esetleg valami célra rávezetni,amire félre teheti a zsebpénzét.

Nekem 12 évesen ez bejött.

14l

Szerintem az a legjobb megoldás, ha kerestek valamilyen sportot, ami érdekli, élvezi és szívesen csinálja. Ha együtt is tudtok menni pl. biciklizni vagy tornázni, akkor az jó, de nem biztos, hogy ez megoldható (pl. idő miatt meg vannak sportok, amiket felnőtt-gyerek nem feltétlenül tud együtt űzni). Ha van olyan barátnője, aki sportol, akkor esetleg vele is eljáratna, hátha úgy nagyobb kedve lenne hozzá. Kérdezzétek meg tőle, hogy mi az, ami így ránézésre tetszik neki, szívesen kipróbálná és ha van rá lehetőség a környéken, anyagilag is megengedhetitek, akkor vigyétek el, had próbálja ki. Én ilyesmikre gondoltam, mint pl. kézilabda, röplabda, tenisz, lovaglás, tánc, legalábbis szerintem az ilyen sportok jobban felkeltik egy gyerek érdeklődését mint mondjuk a torna vagy a futás. Nyilván az étkezésre is oda kell figyelni, de szerintem ott is az a lényeg, hogy nem azt kell vele megértetni, hogy a csoki meg a chips rossz, hanem meg kell mutatni, hogy vannak olyan ételek, amik amellett, hogy egészségesek még nagyon finomak is. Persze, a gyorskajával, édességekkel nehéz felvenni a versenyt, de meg kell próbálni megszerettetni vele a zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat. Ehhez az is kell, hogy a család többi tagja is támogasson, tehát mindenképpen beszélj az apjával, nagyapjával, hogy ne adjanak neki zsebpénzt. Szerintem bizonyos mértéken belül nincsen baj a nasival, de azért az nyilván nem egészséges, ha egy nap megeszik 2 zacskó chipset és mellé még édességet. Ne tudjon hozzáférni a nasihoz, tartsatok egy rendszert, hogy mikor és mennyit kaphat illetve próbálgassatok egészségesebb alternatívákat (pl. zabkekszek, gyümölcsök, magvak).

Nyilván az lenne a legjobb, ha ő maga is belátná, hogy ez így nem sok jót eredményez, de szerintem egy ennyi idős gyerekkel még nem feltétlenül lehet ezt így megértetni. Én is kövér kisgyerek voltam, mondjuk mozogni szerettem, ugyanakkor én is rengeteg édességet, chipset, kekszet ettem és ez meg is látszott rajtam. Nekem is rengetegszer mondták, hogy ez így nem egészséges és az elhízásnak milyen következményei lehetnek, viszont én akkor ezt egyáltalán nem vettem komolyan. Sokan a felnőttek közül sem gondolkodnak el ilyesmiken mert ez nem úgy működik, hogy valaki felszed pár kilót és rögtön vércukor vagy ízület problémái lesznek, hanem ez egy sokkal hosszabb folyamat. Egy fiatal kislányt ezek a dolgok nem foglalkoztatnak mert ő maximum annyit érzékel belőle, hogy kinövi a ruháit és esetleg picit nehezebben mozog. Szerintem az sem feltétlenül jó megoldás, ha azzal próbálod lebeszélni a nasiról, hogy csúnya lesz... Velem is próbálkoztak ilyenekkel és mivel nagyon sokan bántottak, gúnyolódtak rajtam az iskolában is ezért ezt is inkább bántásnak vettem mert rosszul esett. Úgy éreztem, hogy folyton engem piszkálnak, hiába volt emögött segítő szándék én azt nem vettem észre. Nem mellesleg pedig szerintem az sem jó, ha a gyerekben esetleg az marad meg, hogy, aki túlsúlyos az csúnya. Engem a fiúk sem érdekeltek, nem érdekelt, hogy tetszem-e nekik vagy, hogy mit gondolnak rólam ezért ezek a "nem fogsz tetszeni a fiúknak" dolgok sem voltak hatásosak. Ha őt már érdeklik, tetszeni akar nekik, akkor szerintem ez egy jó ötlet lehet. Én annak örültem nagyon, ha sokat eljártunk sétálni, bicajozni, túrázni mert azt élveztem, tetszett. Szóval szerintem inkább "élményszerűen" kell megközelíteni ezt a dolgot, hiszen egy gyerekről van szó. Bennem olyan 14 éves korom körül tudatosult az, hogy ez így nem jó és tenni kell valamit, bár leginkább a hiúság vezérelt és esztétikai okokból fogytam nem is keveset. Addigra már nem volt mindegy, hogy hogyan nézek ki, mit gondolnak mások, a fiúk is elkezdtek érdekelni úgyhogy engem akkor ez motivált.

Ez már túlsúly, nem duci kislány.

Apja, nagyapja miért ad neki pénzt? Nektek egy csapatban kellene harcolni, nem egymás ellen. Velük kell kezdeni a beszélgetést. Ha a gyerek pedig a szép szóra nem hallgat, akkor ultimátum. Vagy sportolni jár rendszeresen, vagy vége a zabálásnak. Ne vicceljünk már, felnőtt nők, akik magasak, nem nyomnak ennyit.