Nektek mindig jut ido minden nap jatszani a gyerekkel?

Egyedül tolni sokkal nehezebb. Amikor minden csak rád szakad. Tudom, én is így csinálom.

Csodálom azokat az anyukákat, akik szintén tök egyedül (de tényleg egyedül, nem úgy, hogy a nagyi(k) is besegít(enek) pikk-pakk gyönyörű tisztaságot tartanak, minden nap leülnek játszani, FŐZNEK csupa egészséges kaját (persze fél óra alatt összedobják) persze együtt a gyerekkel, szuper munkahelyük van és jól is keresnek, mindezek mellett olvasnak és a testüket is karban tartják. És minden este időben ágyba kerülnek a tiszta és jóllakott gyerekek. Én ezt őszintén csodálom, mert nekem sem megy és nálunk is az apuka a sztár, aki havi egy alkalommal találkozik vele.

Kérdező, ne bánkódj. Aki volt már ilyen helyzetben az tudja, mennyire nehéz. A gyerekek pedig meg fogják ezt érteni, ha egy kicsit nagyobbak lesznek.

Bocs, de én is tök egyedül csinálom!

Úgy utálom, amikor valaki egyedülálló szülő(nálunk hetente sincs apuka, meg havonta se, nagyinak heti 4 óra gyerekvigyázás este derogál, ezért kéthetente van 4 óra kimenőm onnantól, hogy elaludt a gyerek..)és erre hivatkozik!

Egyedül is meg lehet csinálni.

Rend van e? Nincs! Rendelni szoktam e étteremből? Igen! De hetente 2x van házikoszt, minden héten sütünk valamit és kosz nincs, csak rendetlenség, az se mindig, hisz hétvégente nálunk is takarítás.

A gyerekem beelőzi a háztartást! Nálatok nem?

Nincs csodás munkám, abból sem vagyok maximalista, de anyagilag megvagyunk bőven.

Nálam az első a gyerekem, megén.

Nincs igényem kondizni, de nem zabálom magam tele vacak kajával(illetve nem mindig, mert mekizni is szoktunk), így 60 kiló alatt vagyok 170 hez.

Ebből is elég az elég jó.

A gyerekkel mozgok, cipelem, birkózunk, kirándulunk, sétálunk, futunk, nem kondiban egyedül.

2 naponta lábborotválás, heti szemöldökszedés, manikűr itthon, napi smink és egy adag jóízlés (netes) vásárláshoz, ez az énidő, vagy csak a csendes fürdés magamban este, mikor hangoskönyvvel meresztem a fenekem vagy egy órát magamban, gyerek 19:30kor kidől, reggel 6:30kor kel.

Nem nehéz odafigyelni a gyerekre, csak akkor, ha fontosabb a patyolat rend, ha fontosabb a munka, ha fontosabb vagy te magadnak, vagy fontosabb az akármi.

Akkor valóban nehéz.

A gyereked nem arra fog emlékzeni, hogy a földre dobta e a szennyest vagy a szennyeskosárba gyerekkorában, vagy hogy hány ruhája volt vasalatlan, vagy heti hányszor főztél és hányszor rendeltél, hanem arra, hogy álltál hozzá a mindennapokban. A szoros érzelmi kapcsolat nem a háztartástól vagy a karrieredtől alakul ki, hanem a vele(az ő szintjén) töltött időtől.

Ha a gyerek szerint ilyen nincs, az nem az elég jó kategória, hanem a rossz!

Ne legyen már az egyedülálló anyákról ilyen vacak kép, ez a normálisokat is lehúzza, piszkosul dühít!

Arról nem is beszélve, hogy akinek a gyerekeit hetente-kéthetente apuka is neveli pár napot, vagy nagyi, az nincs is teljesen egyedül, csak nem él egy fedél alatt a gyermekét szintén nevelő személyekkel!