Éreztétek már hogy kiégtetek és egyszerűen nem tudtok már mit játszani a gyerekkel?

Megszokta, hogy egyedül is játszik. Tesók is vannak szerencsére.

Nálunk a jolly joker a játszótér szokott lenni. Ott mindig van egy-két kisgyerek, akikkel lehet haverkodni, futkározni. Viszek pár homokozó lapátot, egy labdát, és azzal elvannak.

Nincs izgalmasabb, mint egy idegen kisgyerek.

Azért csinálja ezt mert látod h minden szavára egyből ugrasz. Látja hogy csak az van amit ő akar.

Nem kell minden percben körbeugrálni, és ne legyen lelkiismeretfurdalásod ha házimunkát végzel, azt ki kell tudnia várni, el kell tudnia viselni.

Persze még nagyon kicsi, 2 éves sincs, tehát órákig nyilván nem fog eljátszani egyedül, de ha otthon uncsi neki akkor vidd játszótérre, strandra, ahol "kitombolhatja" magát.

Oooo neha..

15 honapos. Van, hogy semmi nem jo. Pl tegnap: vacsi nem kell, az agyaban nem jo, mellettem nem jo, az agyaban megint nem jo csak ordit, mint a sakal.. tej se kell csak az a hulye orditozas megy feszt! Reggelente sir a Bogyo es Baboca alatt pedig elvolt eddig rajta.. csak kint a jo a 30 fokban en mar lejarom a labam, faj es van egy rahedli munkam itthon (1800 m2-en). Az apja miatt 3.50-kor vagy 4.30-kor kelek mindig, a gyerek meg este fel 9-kor fekszik le. Nagyon imadom egyebkent, de abban is elfaradok, hogy otpercenkent fel anya olebe aztan le...szoval nem egyszeru, de jovohonapban 2 nap is lesz egyedul. Egyebkent okos, szep kislany csak tudnam miert hisztizik minden szarert. Multkor agynemut huztam, addig nem kellett a paplanom, mihelyst rakerult a huzat, leult a foldre es hisztizett, csapkodta a padlot.

Nem, mert sohasem játszottam vele napi 1 óránál többet ténlylegesen.

Én tettem-vettem, olvastam, ő meg elvolt magában. Néha leültem mellé, legóztunk, rajzoltam neki, gyurma, mese, de rászoktattam, hogy egyedül találja fel magát.

Mondjuk nekem muszáj volt, mert sokszor olyan ízületi fájdalmaim vnnak, hogy örülök, hogy élek és nem tudok neki rajzolni, mert megfogni sem tudom a ceruzát, pl.

Attól szeretem, dicsérem, amiket csinál, biztatom, de megtanulta, hogy anyával nem lehet mindig játszani... "sajnos". :(