Létezik még a gender szerinti nevelés?

Oh, kérlek, sorolj fel magadban 5-10 híres séfet!

Őszintén, hány férfi jutott spontán eszedbe?

Miért lenne baj, ha a pasi főz, a nő pedig autót szerel?

Ettől kevésbé férfias/nőies?

Sminkben nem lehet barkácsolni?

Szerintem többen fogalomzavarban vannak.

A gendersemleges nevelés nem azt jelenti, hogy nem biológiai nemének megfelelően öltözteted, vagy nem tudatosítod benne, hogy ő lány vAgy fiú. Tehàt nem “majd eldönti mi lesz”.

Hanem ahogy a bőrszín úgy a nem alapján sem teszel különbséget.

Pl

Nem majorettezhet, mert lànyos, nem focizhat, mert fiús.

Lehet nem értem jól a kérdést, kérlek nézd el a válaszomnál.

2 fiam van, fiúknak, majd férfiaknak "nevelem" őket. Nem tanítom meg sminkelni nyilván. De főzni azért a katonaságban is főztek férfiak, meg ha megnézed, a világ legjobb szakácsai is férfiak. Takarítani meg takarítson maga után. Ez rendre nevelés. Ezek nem a nemükhöz kötött műveletek.

Alapvetően pedig úgyis látják a családi vonásokat. Apum autószerelő, férjem villanyszerelő, elég nagy a valószínűsége, hogy ismerni fogják a szerszámokat akkor is, ha én külön nem fogom rá tanítani. (Bár én is ismerem és használom is őket nőként, ha érdekli mi micsoda, mondom, mutatom.)

Barbi babát nem kapnak, csillámpónit nem kapnak, ilyen kifejezetten lányos játékokat csak azért, hogy megnézzem, érdekli-e, nem fognak kapni.

Tehát véleményem szerint majd alakul a gyerek a szűk és a tágabb környezete által. Azt meg már tudja, hogy ő bizony fiú. Felismeri a nemek közti különbséget.

Lányom lesz. Meg fogja tanulni, hogyan kell ellátni a háztartást, alapvető barkácsolási dolgokat, hogy ne legyen másra utalva, ha villanykörtét kell cserélni. (ismerek ilyen nőt...)

Ha fiam lenne, őt is megtanítanám ugyanerre, hogy ő is önellátó legyen. Ez nem újhullámos dolog, a férjemet is így nevelte az apja 40 évvel ezelőtt. Megtanította mosni, főzni, vasalni, gombot felvarrni, hogy egyedül is tudjon boldogulni.

Nem ettől lesz valaki meleg, meg identitás zavaros.

Nálunk is engem és az öcsémet is már úgy neveltek, hogy mindketten tudjunk mosogatni meg szerelni is. Sőt utóbbi a kézügyességgel együtt valahogy inkább női ágon öröklődött, már dédanyámtól. De a fiaim is tudnak már teregetni, porszívózni, stb. Viszont abban még "gender szerint" lettem nevelve, és ezt a részét továbbadom, hogy a párunk szemében királyfik és királylányok vagyunk: Különlegesen szépek vagy hősiesek kitartók, egymással empatikusak, régimódian udvariasak... Mert szerintem erre a romantikus részre, egymás melletti relációra - hogy a nő a férfi mellett érezze magát "észrevetten" nőnek és fordítva - a legtöbbünk vágyik, a tipikusnál férfiasabb nők és a nőiesebb férfiak is.

+ Olvastam régebben egy szerintem nagyon jó kis könyvet, "Szegény nők, szegény férfiak" volt a címe, Ranschburg Jenő és más pszichológusok írásai voltak összeválogatva. Érdekes meglátások voltak benne, hogy a szülők hogyan nevelik tudattalanul is férfivá ill. nővé a gyerekeik. Pl. hogy az apák már babaként lassabban reagálnak a fiaik sírására, mint a lányaikéra. Ezzel szemben az anyák bár egyformán bánnak velük olyan ovis korig, utána a fiúkkal, mint aki számukra "ismeretlen terep" kicsit kényeztetőbbek lesznek, a lányokkal szigorúbbak. Az is tipikus mindkét szülőtől, hogy a fiúkat inkább küldik el otthonról világot látni, míg a lányokat jobban féltik (érjen hamarabb haza a buliból...), és míg a lányokat inkább nevelik arra, hogy segítséget kérjenek, a fiúkat meg inkább arra, hogy egyedül oldják meg, ha bajuk van... Mindez persze reflektál arra, hogy tipikusan 3-7 éves kor között a fiúk az anyjukba "szerelmesek", és tudják később is jobban az ujjuk köré tekerni őket, a lányok meg az apjukba, az ugyanazon nemű szülőt meg sokszor tekintik versenytársnak. -- Persze ez nem tudom, ma is megállná-e a helyét, hisz jóval több az egyszülős család, de inkább ez az igazi gender szerinti nevelés, mint hogy támogatjuk, hogy ha lányok tündérpillangók akarnak lenni farsangon, a fiúk meg katonák és összecsapjuk-e a kezünket, ha fordítva. (Bár manapság egy férfiasabb nő simán el van fogadva, hogy milyen vagány, míg egy nőiesebb fiú még inkább számíthat arra, hogy kinevetik.)

Az életre tanítsd meg a gyerekeidet. A fiú és a lány is tudjon önállóan létezni. Mosni, főzni, takarítani, vásárolni, villanykörtét kicserélni, egy szöget beverni a falba stb.

A fiúnak is legyen igénye az alap higiéniára. Ezek valójában nem gendersemleges nevelés.

A gendersermleges nevelés azt jelenti, hogy a fiú hercegnőnek öltözhet, szoknyában mehet iskolába és Julcsinak hivathatja magát.

Tehát a gyerek olyan neműnek képzelheti magát, aminek csak akarja.

13

Nem mindenkinek ez a normális..

Nagyszüleim a konyhába nem engedték be a fiú gyereket, merr ott csak lánynak van helye..

Csak a férfiak szedhettek ételt, de azt is nőnek kellett megtenni helyettük, aztán a gyerekek, aztán a nők..

Sőt, egy időben a nők később is ettek, mint a férfiak...

Döbbenet..

Egyébként egyet értek..szerintem is az életre kell nevelni, ebben benne van, hogy mindenkinek önállóan el kell látnia magát, a nőknek a való világban, nem csak otthon kell helytállni, a férfiaknak pedig otthon is.

12.

Ez a felállás régen talán működött, amikor a párok gimiben találkoztak, majd együtt is maradtak. Mi a párommal mindketten éltünk egyedül mielőtt találkoztunk, tehát neki kellett főzni magára én pedig vettem magamnak egy kis szerszámos ládát és visszacsavaroztam a laza kilincset. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nincs párja, aki kiegészítse a hiányzó tudását. Persze a párom nem tud úgy főzni mint én, én pedig fúrógéppel nem szívesen hadonásznék már, de azért az ikea bútort összeszerelem bármikor.

Idősebb generációban látni olyat, hogy özvegyen maradt férfi egy rántotát sem tud csinálni magának, vagy a nő (családban megtörtént) nem tud feladni egy csekket, a banknál egyszerűbb műveletekre is képtelen, nem ért semmit, amit alá kéne írni és nem a kora miatt, hanem azért, mert egész életében egyszer sem kellett ilyet csinálnia.

Így bármilyen nemű gyerekem is lesz a jövőben, mindkét "szerepre" megpróbálom megtanítani picit. Nem azért, mert gendersemleges, trendi, vagy mert érdekelne bármilyen eszemrendszer, hanem azért, mert nem 1930-bbn élünk, amikor nem volt válás és 20 évesen kiházasíthatom a gyereket, hogy ne kelljen egyedül boldogulnia.