Kell e aggódnom?

Figyelt kérdés

2 éves a kisfiam nagyon visszahúzódó, félénk. Játszótéren csak a csúszdára megy fel, illetve homokozóba. Hintázni, mászókázni nem szeret, ha próbálnám beültetni, sírni kezd. Más gyereket nézeget, de nem játszik velük (tudom, hogy ebben a korban még nem is szoktak együtt játszani), fél is tőlük, bár ez már javult az utóbbi idoben. Ő nem az a kisgyerek, akit "úgy kell hazahúzni a játszótérről", ha mondjuk neki, hogy indulunk, akkor jön. Otthon egyébként nagyon felszabadult, játszik, szaladgál, huncutkodik.

A férjem is nagyon visszahúzódó, gyerekkorában sok mindentől félt, tehát akár örökölhette is. De ahogy a játszótéren figyelem a többi gyereket, mindenki szaladgál, mindenhova felmászik, szóval sokkal bátrabbak.

Nem hasonlítgatni akarom más gyerekekhez, csak nem tudom rendben van e, hogy ő ennyire visszahúzódó


2021. szept. 4. 20:52
 1/5 anonim ***** válasza:
67%
Nem öröklődik, különben az enyém is ilyen lenne, én is ilyen voltam. Szerintem hagyd, nem kell aggódnod.
2021. szept. 4. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
85%

Mikor kezdtetek kijárni játszótérre, gyerekek közé? Mert ha csak nemrégiben, akkor érthető.

Ismerek olyat, akinek ugyanennyi idős gyereke még ennél is jobban fél mindentől, mert a covid miatt élete nagy részében el volt zárva mindentől és mindenkitől, csak a szüleit látta szinte 2 évig.

2021. szept. 4. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%

A nagyobb lányom ilyen volt. Még bölcsiben is.

Sőt ha valaki csak úgy belemászott a személyes terébe egyenesen kiborult.

Még az ovi első fél évében is félénkebb volt a társaitól..

Már 6éves nagylány nincs semmi gond vele. Bár most sem az a központi vezető típus, de sok barátja van

2021. szept. 4. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
100%

Kislányom ebben a korban félt a gyerekektől. Volt, hogy azért kellett hazajönnünk a játszóról, ahol addig csak mi voltunk, mert jött egy Vele egykorú ikerpár.

Onnantól nem érdekelte semmi, csakhogy menjünk el onnan.

Neki mondjuk a mászókával, csúszdával sosem voltak gondjai; sőt időnként vissza kell fogni, mert megy a nagyobbak után olyan dolgokra, amelyek Neki még veszélyesek.


A gyerekektől való félelme csak pár hónapig tartott. Ahogy észrevettem, hogy ez a helyzet, tudatosan vinni kezdtem gyerekek közé, lett egy kis barátnője, akivel rendszeresen összejártunk, programokat csináltunk.

Először csak Vele lett jóban, és oldódott fel, később ha hasonló habitusú gyerekkel találkozott, akkor már játszott Vele is. A durvaságot, kibálást nem szereti, az ilyen gyerekekkel ma sem játszik, de már nem is fél Tőlük. 3 évesen most ott tartunk, hogy ha a játszón van egy szimpatikus, korabeli kisgyerek, akivel hamar egymásra tudnak hangolódni, akkor pár perc után ölelgeti, puszit ad Neki, beszélgetést kezdeményez (ami általában onnan indul, hogy: 'Neked mi a jeled az oviban?').

Sőt, most már úgy veszem észre, hogy ha nem talál játszópajtást, akkor már nem is érdekli annyira a játszótér.


Szóval ne aggódj, még sokat fog változni. Igyekezz bátorítani, kis lépésekben haladni, és gyakran dícsérni, ha sikerül átlépni a határait.

A szocializációhoz ebben a korban elég, ha jártok időnként közösségbe.

2021. szept. 5. 04:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

Semmi gond.

A keresztfiam ugyanez volt kétévesen.

Most 5 és fél éves és hatalmas csibész. 😉

2021. szept. 6. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!