Hogyan kezelték azok a Szülők akiknek a gyerekük nem akart szót fogadni és emiatt nem is tudtak kimozdulni a lakásból??

Nálunk 2 évesen viselkedett így a lányom. (most 3,5 éves)

Az első és legfontosabb, hogy miért akarja magára vonni a figyelmet? Elég minőségi időt töltötök együtt? Mennyire vagy higgadt/nyugodt, amikor ő hisztizik. Mennyire voltál következetes kicsi korában? Nem túl szigorúak/teljesíthetetlenek az elvárásaid?

A második, hogy most jött el a "mindent egyedül akarok" korszak. Próbálj neki nagyobb szabadságot biztosítani. Pl. kössetek kompromisszumot, út mellett fognia kell a kezed, de a parkban szabadon sétálhat. Ha ez nem valósul meg, akkor irány haza és nem mentek le sétálni/játszóterezni. Vagy szólsz neki, hogy végeztetek a játszón, ideje indulni. Ha nem akar, akkor közlöd vele, hogy pl. még 3 csúszhat, együtt számoljátok és ha végzett, akkor indultok. Ha ezután sem akar hazamenni, akkor felveszed és hazaviszed. Bármennyire is hisztizik! Ugyanakkor meg lehet tőle kérdezni, hogy mit szeretne csinálni: menjetek holnap strandra vagy játszótérre. Ha az öltözködés okoz gondot, akkor vegyél elő két pólót és kérd meg, hogy válassza ki melyiket szeretné felvenni. Amint választhat, már nem fog azon rugózni, hogy felvegye-e vagy sem, csak azon, hogy melyiket.

Tudom, hogy ilyen téren én nagyon szigorú és következetes voltam, de egyszerűen nem lehetett máshogy. A lányom 2 évesen egy kis terrorista volt. Simán a fejünkre nőtt.

Aztán rájöttünk, hogy neki sokkal több figyelemre és minőségi időre van szüksége, sokkal kiegyensúlyozottabb anyára és élesebb határokra.

Kellett fél év mire megvívtuk a csatánkat. Volt hogy naponta cipeltem haza kézben az üvöltő, hisztiző gyereket, mert akkora patáliát csapott az utcán, csak azért mert valami nem úgy történt ahogy elképzelte, hogy zengett tőle a lakótelep, én pedig sehogy sem tudtam megnyugtatni/elterelni a figyelmét.

Most meg már mindenki dícséri, hogy milyen jól nevelt, szófogadó gyerek. Szóval légy következetes és kitartást!

Vajon attól lesz jól nevelt egy gyerek, hogyha 2-3 évesen nem hisztizik? Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a felnőttek számára jól funkcionáló lesz.

Nekem az segített, hogy megértettem hogy a szülőnek nem feladata megakadályozni a hisztit, és a hisztinek is van funkciója: az hogy a gyerek le tudja vezetni a felesleges feszültséget, amire ennyi idősen máshogy nem képes. Vannak pontok, amikor tudatosan figyelek rá, hogy egy hisztit elejétől végéig "úgymond meg hallgassak", ez a sírást meghallgatás technikája. Mert a gyereknek joga van rosszul érezni magát egy bizonyos helyzetben azért, mert hazamegyünk a játszótérről vagy mert nem azt a ruhát veszi fel amit szeretne. Az hogy én ezt elismerem ezt az érzését, még nem jelenti azt, hogy nem húzok határokat, hogy haza kell menni a játszótérről vagy fel kell venni a pólót. Tudni kell hogy az embernél 18 éves korig fejlődik ki az a képesség, hogy teljesen kontrollálni tudja az érzéseit (még egyszer 18 éves korig) Egy 2-3 éves gyerek azonnal kiadja ha rossz érzése van, vagyis hisztizik. Az én lányom reggel azon borult ki hogy ne segítsünk neki öltözni. Ok. A pólónak a kezébe még nem talált bele egyedül, mindig a nyakán dugta ki a kezét, akkor azon borult ki. Hagytuk, hogy kiadja ezeket a rossz érzéseit, utána már csak minimálisan kellett elterelni a figyelmét, hogy egy picit segíteni tudjunk és mégis azt érezte hogy egyedül öltözött fel.

Véleményem szerint a szülőknek sokkal tudatosabban kellene fordulniuk a gyerekekhez ismerniük kéne a fejlődés lépéseit hogy mi miért történik erre rengeteg tanfolyam van. Csak néhány példa Beszélj úgy hogy érdekelje Hallgass úgy hogy elmondja c. könyv vagy a következő tanfolyamok: Pozitív fegyelmezés vagy Együttérző nevelés vagy Kötődő nevelés.

Fontos, hogy egyik sem instant megoldást kínál arra, hogy a gyerek többet ne hisztizzen (hiszen nem ez a cél), hanem arra mutat technikákat, hogy együtt hogyan tudjátok ezt a korszakot úgy túlélni, úgy hogy az mindenkinek jó legyen és senki ne sérüljön benne. Valamint a gyerek olyan konfliktuskezelési sémákat kap, melyeket felnőve a saját gyerekénél tud majd alkalmazni és ezáltal neki már könnyebb lesz ez az időszak.

És még egyszer, nagyon fontos a szülő tudatossága és hogy elengedje azt a nézetet, hogy a gyerek azért hisztizik, hogy őt idegesítse vagy manipulálja.

"Vajon attól lesz jól nevelt egy gyerek, hogyha 2-3 évesen nem hisztizik? Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a felnőttek számára jól funkcionáló lesz."

Gyereknevelés = a gyerek beillesztése a (főleg felnőttek által alkotott) társadalomba.

A neveletlen definiciója az, hogyha a gyereked a többi felnőtt számára nem elfogadható módon viselkedik.

Erről mindig ez jut eszembe:

"Drágám, azt szeretném, hogy majd asszertív, önálló és erős akaratú felnőtt legyél. De amíg gyerek vagy, légy passzív, befolyásolható és engedelmes!"

A hiszti a felnőtt számára nem elfogadható, idegesítő, hangos. A kisgyerek idegrendszeri fejlődéséhez meg fontos.

Vajon tényleg akkor végezzük jól a dolgunkat, ha a 2-5 éves gyerek nem hisztizik?

Itt rossz helyen kérdezel. Egyből megkapod, hogy neveletlen. Még definíciót is kaptunk a neveletlen fogalmáról.

"A neveletlen definiciója az, hogyha a gyereked a többi felnőtt számára nem elfogadható módon viselkedik."

Köszönjük szépen a tudományos magyarázatot.

Nekem a fiam autista, a lányom adhd-s. Sztori of my life, hogy mindenki próbálta nekem elmagyarázni, hogy hogyan kéne őket megnevelni, és hogy mennyire pocsék anya vagyok. Én szívesen odaadom őket bárkinek egy hétre, mutassa meg!!! Igen, ezt a két gyereket nem tudtam megnevelni, egy simulékony, kedves természetű gyerekkel én is elbánnék. Mert van ám nekik is veleszületett természetük, és nem mindegyik egyforma, hogy egyen elvek alapján lehessen őket nevelni!

Hogy a kérdésre is válaszoljak. Akkor menj, amikor kipihent. Vagy olyan helyre, ahol kevesen vannak, hogy ne szóljon meg mindenki. Amúgy mi el tudtunk menni még ezzel a két gyerekkel is a játszótérre, de eleve úgy számoltam, hogy az 5 perces út 2 óráig fog tartani, mert biztos, hogy minden virágnál, kutyánál megálltunk csodálkozni, meg elindultunk az ellenkező irányba. Jó előre szóltam a gyerekeknek, hogy még 10 perc, és megyünk haza. Nem érti az időt, persze, de legalább tud készülni lelkileg. Még 5 perc és megyünk. stb.

Reméljük nálatok csak a szokásos életkori hiszti, és nem egyéb, mint nálunk. De ha én ilyet olvasok, aztán jönnek a kommentek, hogy mert nem nevelted meg, nekem kinyílik a bicska a zsebemben. Vannak ám tökéletes anyák is, csak nekik még nem született gyerekük.