Szóljak bele ebbe a dologba?

Páromnak és nekem is vannak gyerekeink. Közös nincs. 9 éve vagyunk együtt. Az ő gyereke most 10 éves. Jó a kapcsolatunk, mondjuk anyuka utál engem, pedig már nem voltak együtt mikor mi össze jöttünk - ezt csak azoknak akik azt hiszik, miattam ment szét a kapcsolatuk...mondom, semmi közöm nem volt akkor ahhoz. mikor páromat megismertem, már külön éltek, mert a nő össze jött egy másik férfival, bár csak egy alkalommal...de ez nem is tartozik a sztorihoz.

A gyerek mint említettem 10 éves. Még az anyukával alszik, cumizik, el van hízva (77 kg) és iszonyat önbizalomhiáynos. Én úgy érzem nicns beleszólásom, néha monodm a páromnak, hogy SZEIRNTEM mi lenne helyes, de az anyukával nem akarok szembe szállni. Mivel nkeem is lányom van, tudom mit jelent, hogy pl kicsit szépÍtkezhet stb. A párom lányának nicns megengedve a hosszú haj, mert izzadós. Sajnos a diétára se fogja anyuka, mert az a válasza mindenre, hogy nem akar a gyerek lelki világába tiporni, hogy fogyókuráztatja. A cumit se veszi el tőle, mert "az megnyugtatja". és külön szobája, még ágy sincs, mert "nekik így jó". ha jön hozzánk, én ki vagyok "túrva" a közös ágyból és ott alszik a gyerek a párommal. mert egyedül nem akar. pedig olyan szép kis szobát csináltunk neki nálunk. csak apjával akar aludni. semmi különöset nem veszek észre rajta ha velünk van. olyan mitn egy kiskamasz. de igazából akkor, ha ott az én lányom is. mert az egyik gyerek viszi a másikat és jót tesz neki az én lányom. gondolok itt arra, hogy pl megeszik zöldséget, amit állítolag sose szokott enni. próbálom úgy "nevelni" mint az enyémet. és ha együtt vagyunk akkor tök jó minden. én meg nem nevelhetem át 2-3 nap alatt. csak apukával beszéljük, hogy nagoyn nem jó irányba megy ez, mert jön a kamaszkor, iszonyat gátlásos lesz még jobban. mivel anyukával nem járnak sehova, így ha velünk jön pl állatkertbe vagy strandra, akkor előtte annyira izgul, hogy hányik meg sír. már most kezd fárasztó lenni, látni, nézni ezeket a dolgokat. apuka beszélt anyukával, hogy menjenek a gyerekkel pszichologushoz. sőt, már az iskolába is javasolták, de anyuka nem lépett, apukát meg mindig kiosztotta anyuka, meg tíltotta tőle a gyereket. most sikerült el vinni. de 1. alklaom után már nem viszi. kiderült, hogy nem mondta a cumit, meg az együtt alvást. a gyerek meg nem említette mert ciki. apukát is behívták, de anyuka lemondta, mert szerintem nem megfelelően jár el a pszichologus. szerintem meg nem akarja hogy apuka beszéljen, mert kiderülnek a dolgok :( szóval, én mint "mostoha anyuka" mit tehetek? vagy auka meddig mehet el? viheti anyuka bele egyezése nélkül pszichologushoz? bár a gyerek e téren nem lenne kooperatív mert nagyon védi az anyját, ami talán érthető, mert az anyukája. de mit tehetünk mi? 2 hetente van nálunk 2-4 napot. olyankor teljesen rendben van minden. néha vissza feleselés, durci stb, de betudom a kamszodásnak. a kaját is próbálom úgy csinálni, hogy egészséges legyen, legalább ha ott van, ne legyen édesség tonna számra, meg zsírban tocsogó kaja. a cumit tudja hogy én nem szeretem, így csak alvásnál használja az apja mellett....

mit tegyünk???