8-9 éves flegma csúnyán beszélő feleselő "kiskamasszal" mit lehet kezdeni?

Nem fogunk a gyakorin néhány soros leírás alapján megtanítani nevelni. Többre kéne becsülnöd a gyerekedet, mint hogy ennyivel letudd. Az is lehet, hogy nincs vele semmi baj, csak átlagos gyerek, a humoros szemtelenség akár még bele is férhet. Arra kéne figyelni, hogy boldog-e a gyerek, vagy boldogtalan. A csúnya beszédnél elég kéne, hogy legyen egy csúnya nézés, hogy lássa a határaidat, és tudja, hogy azt nem lépheti át. Az otthoni körülményeitek is lehetnek zaklatottak, erről nem írtál semmit.

Hát ilyen a kamasz kor.A hormonok dúlnak benne,és ha megfogalmazni nem is tudja, akkor is sokszor kétségek közt van.Szerintem jól kezeltek,és ő is igyekszik Ezzel sokmindent nem igazán lehet tenni,mert nem direkt csinálja.Ugyanúgy,mint mikor neked elgurult a gyógyszer,neki is,csak most a hormonjai,meg lelki,testi bajai miatt neki sűrűbben,ráadásul most kell megtanulnia kezelni is a dühét,a csalódottságát.A kamaszok csinálnak érrhetetlen dolgokat is.Az enyémeknek is vannak hangulatingadozásaik is időnként.Pl hazajön,tök vidám,minden ok,beszélgetünk,elmegy tanulni,vagy pihen kicsit,hozzászól valaki,és flegmán válaszol,puffog.Ő sem tudja miért,csak ilyen kedve lett.Ez sajna normálisnak tekinthető.Az idő majd megoldja.Addig is tök jó,hogy megbeszélitek,hogy belátja,hogy nem jó ahogy reagált,és az meg főleg szuper,hogy a csúnya szavak ellen kűzdötök.

Ez egy darabig ilyen.Te nem viltál kamasz?Próbalj rá visszaemlékezni.Igen,fog csúnyan beszélni,és baromi bunkó is lesz indokolatlanul.Nem direkt.Ezért is kér bocsánatot,mert ő is tudja,hogy nem kellett volna így viselkednie.De fog még sokszor.Aztán jönnek majd a szerelmek Ők is hatnak rá valahogy,nem mindig pozitív értelemben,és akkor ők lesznek a fontosabbak.Aztan fog csalódni,és fog a válladon sírni, bocsánatot kérni,mert igazad volt.Sokminden történik most testileg,lelkileg.Te vagy a felnőtt,neked kell tudnod,hogy ez nem szándékosan van.Meg kell ezeket a konfliktusokat beszélni, nem szabad a szőnyeg alá söpörni,és persze tudatosítani kell,hogy nem helyes a viselkedése,és hogy nem engedheti meg magának,de túlságosan felfújni sem szabad.Főleg addig,ameddig belátó,és bocsánatot is kér.Igen,ez egy darabig ilyen lesz.Nekem 3 kamasz van itthon, hullámvasút minden nap.Volt már szerelmi csalódás is,azt nagyon nehéz volt kezelni,mert akkor még a világ vége volt szegény számára napokig.Meg kell érten mi zajlik bennük olyankor.Vissza kell emlékezni a saját kamaszkorunkra.Mi is feszegettünk határokat,és pontosan tudom,hogy a 15 éves kislányom mit érzett,mikor az első szerelme dobta.Nem tudtam rá haragudni,hogy ingerült és szomorú volt, ugyanakkor tudtam,hogy tulajdonképpen szinte törvényszerű volt,hogy nem 15 évesen találja meg a férjét, első kapcsolatból.Jól csinálod szerintem ahogy csinálod,csak nehéz.Mindenkinek az.A gyerekednek is.

Nemigaz, ez az én gyerekem!:) Mostanában már csak nagyon ritkán akaszt ki ilyennel, de pont ilyen volt és neki is a suliból jött, viszont ő ott csodálatosan viselkedik(már), korábban ott produkálta magát és nekem volt egy angyal. Mióta jobban kiabál a tanár, mint én, és sokszor igazat adott neki konfliktusokban, de ilyen hülyeségekben, hogy "ha bemutattak neked rendben van, hogy megdobtad, mert a másik kezdte", azóta őt imádja és helyesli minden tettét, én meg lettem az, aki néha hülye, mert nem értünk egyet, de nyilván nem mondhatom, hogy a tanár téved, meg örülök, hogy be tud oda illeszkedni, és próbálok én is idomulni hozzá. Szóval ami nálunk hatott az az elismerés, abba az irányba simulékony és akar megfelelne, ahol elismerik. Ez nem jutalom meg viselkedés, meg ilyen szrság, hanem azt akarja hallani, hogy igaza van és jól gondolja, jobban mint a másik aki meg butaságot gondol. Ettől tökre megnyugszik a lelke és megkedvel és akkor meg akar felelni.. Régen én adtam neki többször igazat, most a tanára. Nagyon sokat gondolkoztam mi változott, és ezt, meg a hangosabb kiabálást sikerült csak kiemelnem. Az enyém is írt ilyen leveleket meg rajzolt már oviban, nagyon tudta a törött sziveket rajzolni meg a sírós fejeket. Egyébként még fixen nincs hormoningadozása, az első magömlés fiúknál olyan 11 éves korban szokott jönni, a lányok korábban kezdenek serdülni is(az én lányomnál már van testi jele), a 8-9 éves nem kiskamasz. Egyszerűen tanul, most használja az új dolgokat, amiket összeszedett a suliból. Ha elkapod és megdicséred, hogy milyen jól gondolja és nem kritizálod a csúnya szavakat sem, amiket használ, feléd fog húzni, a csúnya beszéd meg ki fog kopni. Az enyém szerintem ezért bírja a tanárát, mert hasonlóan gondolkoznak és azt mondja "Kati néni megért engem ő is így gondolja". Nem kell mindenben de pár dologban próbáld ki, ami nem nagy cucc. Pl ha nem akar vacsorázni, akkor mondd neki hogy milyen jól gondolja, ilyenkor este amúgy sem egészséges, és hogy teljesen magától jutott-e eszébe, sztárold kicsit, aztán kedves lesz. Én nem tudom mindenben dicsérni az enyémet, de beválik, ha nem nevelem és oktatom a helyes dolgokra, hanem csak meghallgatom és csak arra válaszolok, amit kérdez. Ma pl játszottak és az egyik "barátnője" azt mondta neki, hogy egye meg a hányását, többiek nevettek, mire az enyém vérigsértődött és sírt, megalázva érkezte magát. Ezt nem tudtam szó nélkül hagyni, mert amúgy ő is szokott gonoszkodni, de azokat pl szó nélkül hagyom, most meg felhívtam rá a figyelmét. Amikor ő gonoszkodik csak megkérdezem néha, hogy szerinted ez zavarta xyt? Ezen kívül nem mondok mást. Régen folyton azt sulykoltam hogyan mi a helyes, és mióta nem csinál javul felém(is). Ugyanez van sokszor más területen is, ha nem mondom hogy öltözzön már fel, hanem elkezdem sajnáltatni magam, hogy 9 évesen nem tudja, hogy egyedül kell felöltöznie és nagyon rossz ez nekem, mert nem jut idő magamra, akkor megcsinálja. Azt akarja érezni, hogy az ő döntése, ami jó döntés és értékes. Így kevesebb konfliktusunk van, hogy a negatív véleményem magamban tartom majdnem mindig, csak sajnáltatom magam, amiért nem csinálja és tök ritkán "nevelem" direktbe. Persze pár dolgot le kell vezényelnem, de azért ez lényeges változás és tökre örülök neki. Most is nem azt mondtam, hogy ne aludjon velem, hanem hogy nagyon nagyon rossz hogy itt akar megint aludni, a tegnapi óta is fáj a hátam, és áthúzott magától a szobájába. Persze manipuláció, de a büntetés, magyarázat, példamutatás és a jutalom nálunk se hatott. Most ez beválik, remélem sokáig fog tartani