Hasonló "probléma"? Nem ragaszkodik a kisfiam.

Az én lányom 31 hónapos, és ő sem ragaszkodott soha tárgyakhoz. :) Nincs alvós plüsse, párnája, takarója, szóval nyugi. Van 3 kedvenc babája, azokkal sokat játszik, de nem izgatja, ha nem találja őket :) Én meg örülök, mert így, ha elveszik valamelyik tárgya (mint már példa is volt rá), nem volt érte nagy sírás-rívás.

Mondjuk ő most kezd valamit érezni abból, hogy szept.ben bölcsi kezdés (majdnem 3 éves lesz akkor)... és mostanában tőlem nem nagyon lehet elszakítani... :(( Pedig eddig olyan jól elvolt nagyival, keresztanyuval, stb...

Egyiik gyerekemnek sem volt ill a kicsinek (28 hónapos) nics se rongya, se hurcibálós plüss-e se semmi ilyen.

Monduk ők megharcolnak dolgaikért rendesen:-)))

A fiam is nyitott volt kicsinek mindekire, 1mp alatt elkezdett beszélgetni bárkivel,nagyon könnyen barátkozik.

Ezek közül engem csak az aggasztana, hogy nem irigykedik semmilyen szinten, ellenkezés nélkül kivehetnek bármit a kezéből. Majd a böliben szerintem megváltozik a dolog, de ha nem kérhetsz tanácsot a gondozónőktől.

Amúgy az én lányomnak sincs hurcolós takarója, alvós állatkája, én ennek örülök is, hisz ő ezek nélkül is megtalálja az érzelmi biztonságát. És őt sem lehet megölelni, csak ha ő akarja, pusziról meg szó se lehet, nemhogy még ő adjon puszit, az meg teljesen kizárt. Elalváskor szokott viszont simogatni és kéri is a simit. Vagy ha megüti magát. 2,5 lesz aug-ban.

Nálunk kb. 3 éves kora előtt nem sokkal alakult ki a "kötődés" egy tehénkéhez "Borcsához", utána kapott még egy tehenet, az egy jó nagy állat :) azt meg úgy nevezte el, hogy "sárkány". Szóval ez a kettő most a mindene, mindenhová hurcolja. Ettől függetlenül nem biztos, hogy a Te gyerkőcöd fog ragaszkodni valamihez, de az is lehet, hogy később ugyanúgy kialakul, mint az én lányomnál.

Az én lányom is odaadja a játékait, nálunk inkább az van, hogy az idegenektől tart, nem meri mondani, hogy nem adom. Nekünk bezzeg nem adja, meg elveszi, ami nálunk van. :)

Az, hogy idegenekkel nem barátkozunk, szerintem egy ilyen idős gyereknek nem mond semmit, nem érti, hogy miért mondod.... Ő még ahhoz kicsi. Persze, mondani kell folyamatosan, de ami még fontosabb, figyelni, mert még magától simán elmenne bárkivel. Emlékszem én is voltam úgy, hogy simán elmentem kézen fogva egy utcabeli bácsival (egyébént nem volt rossz az öreg), anyuék úgy rohantak utánam.... Az én lányom ilyen téren nem hasonlít, mert mindenkivel bizalmatlan, meg se mukkan, kezet sem nyújt, semmit nem csinál, hanem a lábam mögé bújik. :)