A 2 éves kisfiam a semmibe vesz, ha valami miatt rászólok. Egész nap szinte veszekszem vele. Adnátok tanácsot?

nem tudom, egy konkrét dolognál hányszor szólsz rá? mert minél többször, és minél többször nincs következmény, annál osszabb, annl kev ésbé fog rád hallgatni. nlunk mikor keményen kezdődött, 22 hós kora körül, volt , hogy 2x kértem szépen, majd jeleztem hogy most szólok utoljára, utána ez meg ez lesz (pl. ha nem akart jönni öltözni, akkor fogtam és vittem, ha nem hallotta meg a jétszón hogy ez az utolsó, akor szintén stb). előtte mindig szóltam, hogy utoljára szültam. :) tehát nem volt parttalan könyörgés, és mindig úgy volt ahogy beígértem. először természetesen oltári visítás meg rúgkapálás volt ilyenkor, de hát ami muszáj az muszáj...pár hetet töltöttünk így, aztn megtanulta mi van, hogy komolya gondolom. nem érdemes köröket futnia. és nálunk nagyon bejött a mai napig bejön, hogy mielőtt egy konkrét nemszeretem dolgora kerül sor, előtte többször szólok, hogy majd lassan indulunk haza, szólok előtte negyed órával, majd 10 perccel, majd 5 perccel, és akkor nem éri váratlanul, fel tud készülni lelkileg. :)

és én csak azt erőltetem amit muszáj. így se egyszerű, de ez bevált/beválik nálunk.

sztem a legkevesebbet a kiabálással éred el hosszú távon. szép nyugiban, de HATÁROZOTTAN kell mondani, hozzáállni. tudom, ez sokszor nehéz, és nem mondom hogy én nem emelem fel soha a hangom, de azért ritka.

2,5 éves kislány anuykája

Kiabálni nem szabad, ha ordítasz rá, azt is megszokja, és kinevet.

Először csak szólj rá, ha másodszor is kell, az történjen emeltebb hangon (de ne kiabálj), és ha ez sem hat, akkor jöhet a bünti - 10 percre a sarokba ülteted, meg ilyeneket kell a büntetés alatt érteni, semmi "komolyat".

Nálunk ez hatott.

Azt hiszem,pl játszotérről nem akarok hazammeni dolog esetén nekem is ez a leghatásosabb 2,5 éves fiamnál, hogy előre kezdem mondogatni, mennünk kell, mert pl boltba megyünk, vagy jönnek mamáék, stb, tehát indoklom, miért és előre felkészitem.

Egyéb rosszaságot, mint mama csapkodását büntetem. Egyszer szólok, hogy fejezze be a csapkodást. Másodjára szólok, ha nem hagyja abba, a szőnyegre ültetem és nem játszhat. Harmadjára szó nélkül a szőnyegre àllitom. Nálunk ez a sarok a nappaliban. Onnan el nem jöhet, akármennyire sír, toporzékol, vagy bocsánatot kér. Csak akkor, ha 2 perc lejárt. Addignem szólok hozzá. Utána elmondom, miért kapta a büntit és elismételtetem vele, bocsánatot kér a szenvedő alanytól, ölelés, és játszhatnak tovább. A fiamnak a legnagyobb büntetés, mikor oda küldöm és hozzá sem szólok. Ez hat. Ütni nem szoktam, a hangom viszont igencsak erőteljes.

Én is sokmindent kipróbáltam, de a kiabálás az hatástalan. Én nem szólok többször, csak egyszer, ha azt nem érti akkor bünti. Vannak enyhébb és súlyosabb bűntetések. Ha valamivel rosszat tesz, átvezetem a másik szobába, leültetem és megmondon neki, hogy innen addig nem jössz ki,amíg át nem gondoltat, hogy mit csináltál, rácsukom az ajtót. Ezt általában örjöngés követi, hagyom, had csinálja, aztán ha elhallgatott, csak ránézek, hogy ott van-e ahova tettem, ha, nincs, visszaültetem és újabb örjöngés, eztán csend, majd nagy kegyesen kijön bocsánatot kér és elmondja, hogy mit csinált rosszul. Ha legközelebb újra ugyanazt csinálná, emlékeztetem rá, hogy mit kapott érte.

A súlyosabb bünti az napokig, hetekig tart, az arról szól, hogy semmit nem kap a boltba, csak a kötelező élelmiszert. Ez neki nagyon fájó pont.

Próbáltam a popsira csípőst adni, de azon csak vigyorog. Jó, nyilván nem ütök akkorát, azért nem is fáj neki. Úgyhogy ezt hanyagoltam.

Ki kell tapasztalni, hogy a gyereket pozítívan vagy negatívan lehet inkább motiválni. Ezalatt azt értem, hogy vagy valamit nem megadni neki vagy jutalmazni. Bár a jutalmazás szerintem azért nem jó, mert hozzászokik, hogy bizonyos dolgokat csak valami fejében csinál. Tudom, rossz példa, de az állatokat pl így idomítják.

Ne veszekedj vele 1-szer határozott akkár kissé emelt hangon szólj rá hogy fejeze be mert baj lesz ha nem

megfogod berakod a szobájába vagy ki az előszobába és pár perci ott marad, ha eljön szó nélkül ragd vissza ha letelik a pár perc magyarázd el mért voltál rá mérges.

"A súlyosabb bünti az napokig, hetekig tart, az arról szól, hogy semmit nem kap a boltba, csak a kötelező élelmiszert. Ez neki nagyon fájó pont."

Ez sztem - és nem csak sztem hanem egybehangó véleménye a nevelési trendeknek - értemetlen, ui a gyerek nem emlékszik már arra hogy miért is kapja ezt a "büntetést". Másrészt meg semmi köze ahhoz a rosszalkodáshoz konkértan, amiért kapja. Lehet hogy fáj neki, de emiatt viselkedjen jól, hogy kapjon valamit a boltban? már ha egyáltalán képes rá, hogy összekösse a dolgokat.

Inkább azért legyen jó, mert egy adott dolog ami helytelen elszomorítja az anyját, vagy mert rájön, hogy veszélyes stb .

Amúgy éehet hogy nemírtam, de sokszor bejön nálunk a kompromisszum, pl. nem szeretném hogy x dologgal dobálózzon, mert mondjuk törékeny, akkor megmondom neki, hogy azt nem dobáljuk mert eltörik, de itt van y dolog, ezt lehet, mert ez nem fog eltörni. Ez nálunk m,ár régen bejön. És akkor nem szúrtunk ki senkivel, a gyerek sem érzi annyira hogy neki most feltátlenül dacolnia kell valamivel.

1. voltam.