Hogyan mondanád el egy 2 éves 4 hónapos kisfiúnak, hogy a mamája (anyukám) nincs többé?

Szerintem nem fogja észrevenni. A lányom 4 éves, és most halt meg anyósom, ráadásul velünk is lakott, de elég hamar túltette magát rajta, hogy nincs itt velünk. Mondjuk mi azt mondtuk neki, hogy elköltözött, és innentől kezdve nem is forszírozza a dolgot.

2 évesen még nem fogja megérteni.

Őszinte részvétem:(

Az én kisfiam másfél volt, amikor meghalt anyukám, együtt laktunk.

Sokáig nem kereste, aztán egy idő után mindig kérdezgette, h hol van mama, hol van az ágya, miért nem jön haza.

Én azt mondtam neki, h mama nagyon beteg volt, elfáradt a teste, nem tudott velünk maradni, de nagyon szereti őt, az angyalkákkal van.

Nyugodtan sírj, de mindig mondd el neki, h nem miatta sírsz, hanem mert hiányzik az anyukád, ő nem tehet semmiről, nem ő volt rossz.

Meg fogja érteni, neked is vannak érzéseid, amiket nem félsz kimutatni, ez nem rossz dolog, nem fogja őt megkavarni. Ne legyen ezért lelkiismeret furdalásod.

Együtt érzek veled, sajnos én is tudom már, milyen elveszíteni egy szülőt.

Csak annyit tennék a témához, hogy sírj nyugodtan és mondd el neki, ha kérdezi, hogy miért sírsz. Nem kell bonyolítani: anya szomorú, mert sokáig nem látja mamát, de mama jó helyen van, az angyalokkal, onnan vigyáz ránk.

Az én apukám a fiam 4 hónapos korában halt meg. Most 2 éves a fiam, és mikor nézegetjük a fotóalbumot, akkor csodálkozik, hogy hol van papa, miért nem látja sose, mikor a képen meg ott van. És én is szoktam sírni még most is, ő olyankor odajön és hozzám bújik.