Kisfiam 2 hónapja jár óvodába, kiscsoportos. Normális, hogy az óvónők semmi érdemlegeset nem mondanak róla? Maximum annyit, hogy "igen, minden rendben volt".

Sajnos az óvónők ilyenek. Nálunk sem tudnak semmit megmondani, csak minden rendben van. Hogy hogy eszik a gyerekem meg ilyenek, nem tudják. Az lepett meg legjobban, mikor 1 év után az év végi kiránduláson mondja az óvónő, hogy milyen furcsa, hogy a fiam a Béluskával játszik, mikor egész évben nem is voltak barátok. Ehhez képest mi az első naptól kezdve mást sem hallottunk otthon, mint hogy mit játszott a fiam a Béluskával, ma mászókáztak együtt, tegnap homokoztak stb. Halvány lila gőzük sincs. Amitől meg leginkább falnak megyek, mikor kint vannak az udvaron, 10 óvónő áll egy körben, beszélgetnek, de olyan szinten, hogy a gyerekeket szinte nem is látják. És akkor azt mondja szülői értekezleten az óvónő, hogy ilyenkor fontos óvodai megbeszélést tartanak, stratégiai dolgokról, programokról stb. Ehhez képest múltkor hallottam, mikor a "stratégiai megbeszélésüket" tartották, hogy Alekosz meg Jerzi meg ilyenek. Szóval elmehetnek a francba.

Vagy kérdezz rá konkrétan, hogy fest-e meg mászókázik-e meg ilyenek, aztán vagy tudják vagy nem. Vagy a gyereked amiket elmond, abból tudod, hogy mit csinál stb. Azt meg próbáld te levenni, hogy okosabb, ügyesebb-e mint a többi gyerek.

Én reggel csak annyit akartam mondani az ovónénik, hogy sajnos az uzsit (tonhalkrém) a lányom nem eszi meg, ha lehet adjanak neki üres kenyeret v. vajas kenyeret (máskor is szoktak), aztán vagy 10 percig beszélgettünk, mert csak három gyerkőc volt még egész kómásan csak ültek a szőnyegen az állataikkal :).

Délután amikor épp az udvaron vannak, vagy bent van még 10 gyerek, akkor én sem kérdezek semmit, csak hogy nem volt-e gond, bár azt mindjárt mondják, ha gond van.

Szia! Nálunk is így van, és ahogy többen írták, tényleg nincs idő mélyebb elemzésekbe bocsátkozni a gyerekekről nap mint nap.

Hozzáteszem, én is igényelném a visszajelzést, pláne, hogy a rossz dolgokat persze rögtön megmondják, amiből én eleinte azt a következtetést vontam le, hogy a gyerekem egy kis ördög, míg az összes többi rendes, csendes, aranyos. :)

Mondjuk szerintem az is fontos, hogy ne a gyerek előtt beszéljétek meg (pláne a rossz dolgokat), mert még ha úgy is tűnik, hogy nem figyelnek, mindent hallanak, és aztán ez frusztrálhatja őket. A fiamra egy időben sokat panaszkodtak, és (bár nem hallotta, hogy miről diskurálunk, látta, hogy beszélgetünk) mikor ballagtunk hazafelé, mindig megkérdezte, mit mondott az óvónő – így megkértem az óvónőt, hogy emeljen ki pár jó dolgot is, mert lássuk be, ha folyton azt hallja egy gyerek, hogy panasz van rá, nagyon lehangoló.

Mióta jó dolgokat is fűzünk hozzá, a rosszakat is jobban meg tudjuk dumálni vele. Logikus, hiszen így érti, hogy mit nem szabad, de azt is látja, mikor tesz jót.

Szerintem is kérj majd egy időpontot, és beszélj az óvónőkkel, hogy megtudhass többet!