Hogy tudnék nyugodt maradni, és kiegyensúlyozott anyukaként élvezni ezt az időszakot?

Én is átéltem ezt. De nyugi, jön a jó idő, most sokkal könnyebb lesz. Legyetek kint minél többet. Én főleg télen voltam nagyon kiborulva.

Én 2 hónap múlva megyek vissza dolgozni, és valahogy úgy voltam, mint te. 4 éve vagyok itthon. Mindig frusztrált, hogy nincs időm takarítani, magamra meg pláne nem. Most meg egy kicsit úgy érzem, hogy elvesztegettem ezt az időt. Munka mellett szinte alig lesz rájuk időm, most próbálom bepótolni az elmúlt éveket. Egész nap velük játszom, de valahogy úgy érzem, már késő.

Szóval te is gondolj arra, milyen lesz, ha dolgozol majd, és akkor megtanulod értékelni ezt az időszakot.

Bár nekem még csak egy gyermekem van de hamarosan érkezik a kistesó és én így is egy őrült, türelmetlen, idegbetegnek érzem magam. Vannak napok amikor a legkisebb dolgokért is üvöltök.. mert kivagyok.. persze utána 1 percre megbánom és óriási lelkifurdalásom van.. kezdtem azt hinni h csak én vagyok így egyedül - mindenki más élvezi a babázást otthon. Pár hete szedem a sedatif pc homeopátiás szopogatós tabit és azzal az elhatáőrozással ébredek h ma minden szép és jó lesz..és többnyire sikerül.

ez a sedatif egy feszültségoldó homoes szer.

Most már nem érdekel a kiöntött kakaó, az összemázolt falak.. Tudod van az a vicc amikor egy hapsi elmnegy a dokihoz h állandóan befosik.. ad neki a doki egy szert és visszahívatja 1 hét múlva. Kérdi tőle na megy még a hasa?? válasz: megy de már nem érdekel :))))))

Én ezt tudnám, javasolni és kitartás nem vagy egyedül!!

Én is csak a kitartást tudom mondani.

Én már túl vagyok ezen az időszakon, és utólag nem is tudom miért voltam olyan. No ezzel nem segítettem , és a magam lelkiismeretfurdalásának sem. Sajnos nehéz átélni néha a kimerültséget, de azt tudom mondani, hogy leszel még nyugodt ne félj.

Ja azt tudnám tanácsolni, ha van lehetőséged, hogy a gyerekekre vigyázzon valaki akár csak egy két órára is, azt használd ki. Ettől nem leszel rossz anya. Sőt, kicsit kipihensz és több türelmed lesz újra egy darabig.

Nekem ez nem volt, csak 3 év után, és az utcán nevettem el magam, hogy jajj már nem is tudtam milyen érzés egyedül lenni és milyen jó, és egyből jókedvűen mentem haza. Ne szégyellj kérni segítséget, hogy kikapcsolódhass, sokat jelent !

az előző vagyok még mindig - a fosós vicces :)

Én akkor döbbentem rár és kezdtem el szednia homeos bogyókat amikor megtudtam h az egyik ismerősöm 2 éves kislánya agydaganatos, a másiké vastagbélrákos lett....

Hirtelenm átfordultak bennem a dolgok. Az jutott eszembe hogy örülne ez a két anyuka ha a gyermekeik egészségesen borogatnák a kakakót a lakásban és rumlit , zajt csapnának...

MIndannyian jó anyukák és nagyszerű szülők vagytok hiszen jól szeretnétek csinálni a dolgaitokat, törekszetek a tökéletesre, de midnig jusson eszünkbe h olyan gyorsan elillan ez az idő... pár év múlva suli, haverok, különprogik , elválás.. ez az az időszak amikro megalapozhatjuk a jó kapcsolatot a gyermekünkkel, később egyre kevesebb időt igényelnek velünk.

Le van tojva a rumli, a ricsaj, a házimunka megvár. De ezek a picik tőlünk várják a figyelmet, a szeretetet a jószót... Ha betegek minket hívnak először, és ha elesnek hozzánk futnak oda.. nem máshoz... mi meg kiabálunk velünk eszelősen???? (most még a könnyeim is kijöttek..)Szeressünk őket!!!

olyan picik, olyan kis éretlenek, vezessük őket és ne bíráljuk, szidjuk! Próbáljuk meg együtt és menni fog! 1 hét múlva várlak ide benneteket és írjátok meg sikerül.e valamelyest másként látni! én bioztos vagyok benne h igen!

Szerető ölelés Nektek!

Ha teheted, próbálj csökkenteni a hétköznapi terheiden, hogy azok ne szívjanak le annyira, így talán van egy kis időd szusszanni (véletlenül együtt alszik a két gyerek, vagy a pici alszik, a nagy pedig a napi meséjét nézi).

-rendeljetek ételt (nálunk egész jó az amit házhoz hoznak, amíg a hányós korszakom volt a kisebbel, csak így éltem túl)

-emeld meg a tűrésküszöböd, ami az otthoni "koszt" illeti, (értsd jól:)

-és ha módod van rá, legalább hetente fél-fél órára bízd másra a gyerekeket, és lazíts (habfürdő, séta, bármi)

-és még egy, ami legalábbis nekem segít, hogy jobban érezzem magam a bőrömban, és így többet is tudok tovább adni a gyerekeknek: a reggeli 5 perchez ragaszkodom, és ha elmegyünk aznap otthonról, kisminkelem magam (nem kell sokra gondolni, csak egy kis szemceruza, szempillafesték, de nekem jólesik)

Nagy segítség nem leszek, de tudd, hogy nem vagy egyedül!:)

A fiam 3 éves múlt, a lányom 3 hónapos, én személy szerint számolom a napokat mikor lesz már a pici is olyan 7-8 hónapos (emlékszem a naggyal akkor lett könnyebb).

Egyik napom ilyen, a másik olyan.

Sokszor kiborulok, de már egyre jobb. Imádom őket és próbálok én is sokkal türelmesebb lenni, de eleve egy nagyon pörgős, izgága ember vagyok, nem a nyugalom mintaképe.

Nyáron sokkal könnyebb lesz meglátod.

na itt vagyok - a "fosós vicces" :))))))

2 nap telt el.. eddig minden az elképzelés szerint megy... pedig lett volna rá okom h kiabáljak.. de nem fogcsikorgatva álltam meg hanem lazán , más szemüvegen keresztül. MInden nap úgy ébredek fel hogy ma jó napunk lesz, nem ordibálok, nem drámázok.. könnyedén átsiklunk a nehézségeken is. Csak ma! Holnap bármi történhet de ma nem dilizek! :D Remélem Nektek is sikerül! Hajrá csajok, hajrá anyukák!!!!! :))