Anyukák, jól összeszokott játszótérén ti, hogy fogadjátok be az újakat?

A játszótér nem magánterület, bárkinek joga van bemenni oda, így ne érezd magad furán.

Ha esetleg az "összeszokott" anyukák méregetnek, nem kell velük törődni.

Én legalábbis elsősorban nem barátkozni járok játszótérre, hanem a gyermekem örömére.

Ha találok szimpatikus anyukákat jó, ha nem, hát nem.

A tapasztalatom szerint nagyon nehéz az összeszokott körbe bekerülni. Nehezen fogadják be az "idegeneket", gondolom nincsen kedvük újra fölösleges köröket leróni az ismerkedés alatt...

Néha nekem is jó lenne beszélgetni anyukákkal, főleg amíg a homokozóban vagyunk, de ha nem partnerek az ott lévők, nem szoktam erőltetni. De megértem a problémádat.

Nálunk is klikkesednek az anyukák. Nekem ikreim vannak, és mindig méregettek. Foglalták egymásnak a hintát az "újak" rovására stb. Egy darabig próbáltam legalább összemosolyogni velük, hátha elindul valami, de átnéztek rajtam/rajtunk. (persze a színes kismotorunk kellett volna, de egy helló-szia-szevasz el nem hagyta a szájukat, ha rájuk köszöntem se.)

Egy idő után meguntam. Röhejesnek tartottam, hogy pedálozzak nekik. HA nem akarnak ismerkedni, nem muszáj.

Úgy látszik, minden játszótér más.

Én a játszón az "összeszokott" anyukák közé tartozom, de ez nem jelenti azt, hogy valami hű de nagy barátnők lennénk vagy ilyesmi. Egyszerűen arról van szó, hogy minden nap látjuk egymást, egyidősek a gyerekeink, 2 évesek, már eljátszanak egyedül vagy együtt, ezért mi meg beszélgetünk. Szinte kizárólag gyerekes témákról. A helyzetet jól jellemzi, hogy többségüknek nem is tudom a keresztnevét, csak a gyerekükét.

Ebből is következik, hogy akárki odajön a gyerekével, ugyanúgy "befogadjuk". Azért tettem idézőjelbe, mivel igazán nincs is hova befogadni. Nem egy klasszikus értelemben vett baráti kör ez, csak véletlenül egmás mellé keveredtünk.

Amikor a fiammal elkezdünk játszóterezni kinéztem magamnak egy klikket, és nagyon irigykedtem, hogy de jó nekik, hogy ilyen jól összeszoktak. Nem vagyok valami nagy ismerkedő, szóval esélyem nem volt oda "bejutni".

Telt az idő, el-elbeszélgettem a "magányos" anyukákkal, aztán szép lassan belőlünk is kialakult egy bagázs. Mi hetente összejárunk bababulizni, sokszor együtt játszóterezünk du (más ovisok, úgyhogy délelőtt szét vannak a gyerekek széledve), és sztem "új" anyukát már nem nagyon fogadnánk be. De olyat soha nem csinálunk, hogy kinézünk más anyukát, vagy tartjuk a hintát és nem engedünk oda más gyereket... Ha nem vagyunk együtt, akkor simán beszélgetek más anyukákkal is... Sőt, jó lenne, ha a kisebb babámnak is lenne "bandája".

Mivel én hetente 5 játszóteret látogatok meg, így már elég sok embert ismerek. Vannak ilyen "összeszokott" társaságok, velük nem is foglalkozok, főleg ha nem egykorúak a gyerekeink.

Mivel 2 éves a fiam, így már rengeteg anyukát ismerek, eleinte pedig alig beszélgettem egy két emberrel.

Ha valaki szimpatikus vágódj oda mellé és kész. Mosolyog és legyél nyitott. Aki mufurc azzal nekem sincs beszélgetni (de mindenkinél van ilyen állapot időnként)

Látogass meg több játszóteret, hátha máshol szimpibb a társaság.