Milyen lett az élet, mikor 2 év körüli gyekőcöd bölcsibe, Te pedig dolgozni mentél? Hogy élte meg a család ezt az első nagy elszakadást?

szia!

Mi se kezdtünk még, majd szeptember végén lesz a beszoktatás.

Ti hogyhogy csak januártól mentek???

Hát nekem is szabim van annyi, és a bölcsiben meg csomó anyuka aki beszoktat, már szeptemberben vagy végén dolgozik, így mindenkit magunk elé engedtem a beszoktatással...:-)))

Amúgy 4 órában megyek csak vissza, ennyit tud megoldani a melóhelyem...hát nem tom hogy jövünk majd ki anyagilag, de remélem nem lesz gond, a férjem mindent megtesz ami tőle tellik, de ha pl. betojna a kocsi, akkor bajban lennénk...tök cink..

nekem már a kis napi bnőmék elkezdték a héten, első 2 nap a kissrác(Misi) élvezte, de aztán vmit elkezdett kapizsgálni, és ha bármi kis vmi van, egyből anyu, anyu...szóval Ő biztos nehéz eset lesz...

A lányom meg állandóan kérdi reggel, hogy megyünk misivel homokozóba? :-( Hiányzik neki...de már várja a bölcsit, mindig nézzük a gyerekeket, látni az erkélyünkről...

A melóhelyeen úgy kezelnek, mint egy dilist, én nem tudom, azt hiszik, ha az ember anya, akkor már nincs tisztába semmivel, vagy én nem értem...:-(( jaj, úgyis beteg lesz a picid állandóan, tehát hogy éreztetik, hogy én nem leszek egy teljes ember, örüljek, hogy "visszafogadnak"...és ha nem lesz semmi, és nem lesz beteg??? Nem értem minek előre pampogni...én eladó vagyok egy elég jó nevű lakástextil üzletben, nem egy nagy durr, és az utóbbi években nagyon rosszul is megy a bolt, és nekem meg itt nyomja a főnök, hogy hogy fogok tudni pörögni??? Miről beszél? Már 3 éve se pörögtünk, csak ültünk szinte egész nap...:-DDD

Te milyen munkát végzel kb.?

Tök furi, mert épp a héten úgy alakult, hogy ott kellett hagynom az anyósomnál a kicsimet, és eddig még 1x sem hagytam én sem senkire. Paráztam rendesen, de elmondtam előtte neki, hogy mi lesz, hogy ottmarad a mamánál kicsit, és én sietek érte, és képzeld bement az ajtón, visszaintegette, kiabált egy sziát, és már ott sem volt. Nem is volt semmi gond vele...:-)) de a bölcsiben azt hiszi, hogy én is ott leszek, mindig mondja, hogy anya is játszik böliben..:-))

szóval hogy milyen furi, hogy neked sír, nem? de előtte azért gondolom többször találkozott vele már, nem? lehet szigorú vele, vagy ilyesmi, nem?

:-) Ja, akkor jó..:-)

Folyt. köv., ha elkezdjük a bölcsit! :-) szió

Szia! meg mindekinek szia, akit érint a téma...:-), írom a fejleményeket:

Sziasztok!

A nyolcadik nap vagyunk a beszoktatással, és ma már én itthon vagyok, és csak alvásidőre kell bemennem, kint ücsörögni, ha felkel, akkor ott legyek neki. :-)

Minden nagyon flottul ment, pedig sztem én eléggé vibráltam, de a lányom, és a gondozónő ügyesek voltak.

Az ottalvással vannak gondok, de sztem 1-2 hét alatt azt is megszokja...itthon ugye csand van, és sötét, ott meg világos, van egy alapzaj, meg csomó gyerek 1 karnyújtásnyira tőle, ezeket meg kell szegényeknek szokni...

Ami szívfacsaró, hogy ugyan a lányom nem sír, viszont mikor megyek érte, levegőnek néz, szóval állatira meg van rám haragudva, hogy "cserben hagytam"...kb. mintha gyomron rúgnának...:-(

De hát inkább én sírjak itthon(meg is tettem a héten már többször), mint Ő ott bent...szóval elég jól haladunk, nem kellett letépni rólam hála az égnek...:-DDDD Nem is hagytam volna...

A férjem jó fej, bár nem érti, hogy mit bőgök egyfolytában, de nem is tudhatja, ezt csak az érzi, aki már együtt töltött 2 évet minden nap a gyerekével reggeltől estig...:'-))

A munkát nov.-ben kezdem(pfúúúú, nem akarooooom!!!!), addig remélem nem lesz beteg, és utána sem, most lógatom a lábam, és nem csinálok semmit.:-) Ha kipihenem magam, és túlvagytok testileg lelkileg ezen a leváláson, akkor nekiugrok a lakásnak, hogy mire megyek melózni, minden rendben legyen, meg kifestem a körmöm, és elmegyek végre nyugodtan fodrászhoz, és még az is lehet, hogy szoliba is...:-)))

Mindenkinek kitartást, aki hasonló cipőben van! :-)