Mi volt az az esemény és hány évesek voltatok mikor rájöttetek az élet nagyon kegyetlen?

A legelső talán 13 éves koromban volt, mikor rájöttem, hogy a nagymamám soha sem fogja feljelenteni az élettársát, aki már 11 éves korom óta rendszeresen molesztált. Mindig ígérgette, hogy "...a következő alkalommal ha megint megpróbálja...na akkor majd feljelentem" - aztán mégse lett belőle semmi.

Utána 20 évesen, mikor anyám mindenféle szemét qrvának nevezett, mert nem adtam neki pénzt kölcsön. Nem is volt pénzem és neki csak piára meg cigire kellett volna.

sajnos tényleg vannak az életben nehéz sokszor kegyelten helyzetek de túl kell lépni rajta,nem lehet elcsüggedni.

mindig van olyan akinek 1000-szer rosszabb és mégsem panaszkodik,pl. nekünk van mit ennük milliók éheznek stb.

Igazából két éve tudom, hogy az élet nem fekete és fehér. Sok kis hülyeségből tevődött össze, de mikor az ember benne van, akkor abszolút nem hülyeségként éli meg.

Kezdődött azzal, hogy nem sikerült letenni a nyelvvizsgámat, aminek a következménye az volt, hogy nem kaptam meg a diplomám. Ez még okés, az ember javíthat rajta.

Aztán rájöttem, hogy amit szakmát választottam, rohadtul nem az én világom, így teljesen fölöslegesnek gondolom azt a 3 évet, amit a főiskolán sínylődtem.

Aztán a rég beígért munkát az utolsó előtti héten lemondta a "munkaadóm", mondván, hogy neki erre most nincs pénze.

Tehát teljesen új jövőkép állt előttem. Így persze munkanélküli lettem.

9 hónap munkanélküliség után megtudtam, hogy az akkori kedvesem folyamatosan csal. Mikor felelősségre vontam, akkor azt mondta, hogy meg akar tőlem szabadulni, mert nem akar olyan nőre alapozni, aki nincstelen...milyen kedves! :D

Aztán kiderült, hogy édesanyámnak komoly szívproblémái vannak, amit sürgősen kezelni kell, mert akár az életébe is kerülhet.

Végül nemrég tudtam meg, hogy a kedves exem újra szerelmes, új barátnője van, és most boldog. Biztos jó állása van a lánynak...

Én azóta is munkanélküli, féldiplomás szingli vagyok. Jeeee, király! :D

De tudod, mit! Nem hagyom magam! Azért sem! Leszarom, hogy mi fog még jönni, én azzal is megküzdök, és kilábalok belőle!

Szóval a felhők felett mindig süt a nap.