Szégyenteljes anya vagyok! Egy jó anya sosem viselkedhet így?
Kisfiam hiperaktív,6 éves(orvosilag diagnosztizált),tegnap volt egy szép napunk a strandon,mikor hazafelé indultunk és pakoltunk a férjemmel az autóba a kisfiam letört egy faágat,majd az éles letört fadarabbal össze-vissza karcolta az autónkat egy perc alatt :-O ,hiába kértem,hogy hagyja abba és dobja el a botot az autó másik részét is megkarcolta :-O .
Majd elvettem a botot és ráütöttem egyet a fenekére.
Beültettem a kocsiba ,ahol csúnyán kiabált ,még a szájára is rácsaptam egy kissebbet.
Ahogy indultunk az autóval még sokáig mondtam a magamét,hogy ő egy nagyon rossz gyerek stb...
Én hirdettem ezen az oldalon mindig és mindenkinek,hogy a hiperaktív gyereket és semmilyen más gyereket sem soha nem verjük meg...nem is szoktam megverni és most teljesen ki vagyok akadva magamra,hogy hogy tehettem ezt.
Amikor hazafelé mentünk és hátranéztem a kocsiban,már nem szólt semmit,csak könnybe lábadt szemekkel,csempülő szájjal nézett maga elé.
Annyira sajnálom amit tettem...másképpen kellett volna!!!
válasza:Egy szégyenteljes, rossz anya másnap nem rágódna még ezen ennyire! Rosszul reagáltál,de minden anyuka,aki egy kicsit is emberből van megért téged!
Fel a fejjel! Egyikünk sem tökéletes!
válasza: válasza: válasza: válasza:Én azt gondolom, hogy nincs olyan, hogy valakinél nem szakad el a cérna. Tudom milyen hiperaktív gyereket nevelni, akinek nem az nem is tudja elképzelni mennyi türelem kell hozzá.
Azt hiszem valóban másképpen kellett volna megfegyelmezni, de ne ostorozd magad. Tanultál magadról most valamit, legközelebb ilyen szituációban eszedbe fog jutni és nem fogod megtenni újra.
Most már azt is belátod, hogy másnál is fordulhat elő ilyen és ne ítélkezz többet.
A bocsánatkérés már megtörtént tegnap,elmondtam neki,hogy nekem semmi jogom nem volt megütni akármit is tett.
Egyszerűen erre nem lehet semmi magyarázat,hogy miért ütöm meg...ahogy hátranéztem az autóban és ahogy nézett könnyes szemekkel,elvesztíve a hitét bennem :-( ...
válasza: válasza: válasza:Ezért nem szabad soha azt mondani, hogy SOHA!
Még a gyerekneveléssel kapcsolatban sem.
A körülmények alakítják életünket, viselkedésünket és néha kihoz olyat belőlünk, amit mi magunk sem képzeltünk volna.
Nem vagy szégyenteljes anya, a pillanat kiváltotta belőled a fenékre csapást. Megbántad, a gyereked nem fogja kárát szenvedni, így akár túl is lehetnél már rajta.
Törekszik az ember lánya a türelemre, önuralomra, de hát senki nem tökéletes...
Ne emészd ezen magad, inkább azt javaslom az első mondatomat fogadd meg és soha ne foglalj kisarkított álláspontot (tehát, hogy Te soha nem tennéd stb...).
Amúgy meg jól tetted, amit tettél, ami már ilyen anyagi kárral is jár, azt nyomatékosan kell a gyerekbe vésni, hogy nem teheti, akár egy pofonnal is.
Ő nagyon meg akar nekem felelni,segít a házimunkában,mindent elkövet,hogy a kedvemre tegyen,de néha olyan kis szeleburdi,nem méri fel a tettei következményét.
Nem hiszem,hogy a verés jogos volt, egy ilyen kisfiúnál aki annyi kudarccal szembesül a hiperaktivitása miatt ,nála pedig különösen oda kell figyelni,hogy ne legyen megszégyenítve,hanem pozitív példákkal,bíztatással érjünk el eredményt nála.
Mindenféle rossz fiúnak elmondtam.
Hirdetem itt az igét és én magam csinálom legjobban amit nem szabad,pedig ha láttnátok mennyire imádnivaló !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!