Hogyan lehet egy 27 hónapos gyermeket leszoktatni a hisztiröl, a fölhöz vágom magamról, a pofozkodásról?

Megértelek, nagyon nehéz ez a korszak:(.

Elsőként azt mondanám, hogy tudatosan próbáld elkerülni a hisztihelyzeteket. De ha bekövetkezik, ami nagyon valósznű, akkor mindenképp próbáld meg elkerülni, hogy rácsapj. Sajnos ha kevésszer is, de ezt látja a problémamegoldás útjaként a szülőjétől, akkor ő is ezt fogja alkalmazni:(.

A pofozkodás, az agresszió sjanos minden gyerekben benne van, ők még nem tudják az indulataikat kezelni, erre nekünk kell őket "megtanítani".

Olvasnivalót ajánlok NEked, nekem sokat segített, elsősorban megérteni, hogyan működik a gyerek, a reakciói, és ezzel a "tudással" kicsit könnyebb az akadályokat, nehéz időszakokat túlélni.

KÖnyvek:

Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje

Okosan nevelni tudni kell

A leírásból ítélve kolerikus.

Az ilyen személyiségtípusú gyerekek könnyen magukhoz veszik az irányítást a családban. :)

Kislányom ilyen típus. Mindig késza válasza, felesel. Parancsolgat, vagy épp ügyes emllébeszéléssel próbál "rávenni" dolgokra.

Én ezeket vetem be "ellene":

-Amire szüksége van: bizonyos területek az életében, amit ő "uralhat". Pl. olyan apró feladatok, amiket el tud végezni biztonságosan, és sikerrel. Ettől nő az önbizalma, és megkapja a "hatalmat", amit áhít.

-Elégítsd ki az érzelmi igényeit: miből tudja, hogy szeretik? Együtt játszásból? Beszélgetésből? Abból, hogy főzöl neki valami fincsit?... Meg is kérdezheted, és racionális mértékben, a kedvére tehetsz.

-Az előre eltervezett, megbeszélt napirend, előre felírt, és megbeszélt teendők, vásárolni valók (bármi, ami hisztitéma lehet) jogot teremtenek arra, hogy: "Ezt beszéltük meg! Ehhez tartjuk magunkat!" kijelentéssel elintézd.

-Ha mégis földhöz vágja magát, állj meg mellette "fapofával", és várd meg, amíg rájön, hogy nincs rád hatással. Végülis te vagy a főnök /ez a mondat nálunk szállóige!/. Légy ennek tudatában!