Lehet egy gyereket abszolút engedelmességre nevelni?

Én igazat adok a válaszolónak, aki sokat írt, bocsi, de nem tudom, hogy hányas, párral előttem. Egy másfél-2 évesnek hiába magyarázol... Nálunk pl. 2 gyerek együtt fürdik. A kicsi azzal szórakozott, hogy megnyitotta a forró vizet (gázbojlerünk van). A nagyra meg ment a forró, kiabált, a kicsinek tetszett, hogy kiabál. Egyszer mondtam, tessék, nézd meg: engedtem jó meleg vizet,(nem forró) mondom tedd oda a kezed. odatette, el is vette, azóta nem nyitja meg. Vagy: bujkált az asztal alatt, kihúztam 50-szer, hogy bevered a fejed. Semmi, amíg egyszer beverte Isten igazából, na, azóta nem bújt oda. Konnektort bedugom, oké, késeket elrakom, de az asztalt nem tudom hova tenni. Vagy hiába mondtam, hoztam el onnan, hogy ne nyitogassa a pad felnyitós részét, nem hatotta meg. Hagytam, amíg rácsukta az ujjára. Na, akkor sírt egy kicsit, de azóta sem bántja. Kell a gyereknek a közvetlen tapasztalás is, hogy adott dologról kellemetlen élmény jusson eszébe.

És aki az autós példával jön.... No comment. Ennyi esze van.

És még valami: a gyerek személyiségfejlődésében nem hiába van pl. a dackorszak. Ekkor jön rá, hogy nem egyezik az anyával az akarata mindenben, ő is akarhat más dolgokat. Ez a természetes. Ezen végig kel menni.

Itt hagytam abba az olvasást:

" minden gyerek alapvetően tekintélyellenes és lázadó...mert minden gyerek bűnösen születik."

Az ilyen elvakultan fanatikus szektákat kerülje el messzire mindenki!

Isten nevét hangoztatják, de ez messze áll a valódi vallásos viselkedéshez.

Egy életre tönkreteszik a gyerekeket.

Nincs időm megnézni a linket, csak kérdésből sejtem,hogy mi lehet benne.

Ikreim vannak, akaratos mindkettő amire büszke vagyok! Bár néha nagyon nehéz velük, de legalább van saját akaratuk, önálló gondolataik. Természetsen azt nem engedjük nekik ami rájuk vagy másokra nézve veszélyes, de apró csíntevések belefének. Sőt! Én is szoktam velük rosszalkodni. Tapicskolunk a sárban, párnacsatázunk, stb. Persze nem bármikor, csak amikor lehet, és amikor anya azt monja, hogy vége akkor azt megértik és tiszteletbe tartják.

Isten őrizz, hogy robotok legynek a gyerekeim! Az alapvető tiszteletet meg kell, hogy adják, de azonkívül élvezzék a gondtalan gyermekkort!!!!!!!!!!!!! :))

13 as vagyok az a baj hogy hogy nem érted, hogy mi a különbség aközött hogy az asztal alatt beveri a fejét a gyerek meg aközött hogy DIREKT ODACSUKOM AZ ujját én a felnőtt...most ha én is olyan jó stílusú lennék mint te, írhatnék én is az észbeli képességekre valamit...

Ha véletlen beveri a fejét odacsukja a saját ujját az természetesen nem megakadályozható hiszen nem állhatsz oda minden pillanatban amikor csak próbálkozik az életben...de hogy én direkt szándékkal okozzam neki a fájdalmat...na ne már ez meredek ...szerencsére nem csak számomra.

a gyermek alárendelt a szülőnek, pont úgy, ahogyan a feleség is alárendelt a férjének,

Váááááá, beteges. Istenem...csak ha ránézek arra a családi fotóra viszket a tenyerem!

Ha kihúzza a fiókot, elomondom, hogy nem szabad és ha véletlenül odazárja a saját újját, megvígasztalom és kész. Fogja tudni, hogy nem jó dolog kihúzni, mert anya azt mondta és kész. Nem fogm sem odazárni, sem a sarkokra odacsapni a fejét, sem a konnektorba dugni az újját!

Erről elsőre az jutott eszembe, hogy mindig azt mondom a páromnak, hogy "nem ROBOTOT nevelsz, hanem gyereket".

A párom elég türelmetlen, "menjünk, haladjuk, ne kínlódjunk már" típus, és ha épp szól a 3,5 évesünknek, hogy gyere öltözni, és ő nem reagál, mert épp mást csinál, 2 mp múlva megint: gyere öltözni! aztán megint nem vár, hanem csak szajkózza, hogy hányszor mondtam, hogy gyere stb stb... És már nekem tűnik fel, és idegesít, hogy mindent 50-szer elmond, mert nem bírja kivárni, amíg a gyerek reagál (vagy így vagy úgy) általában az a válasz, hogy "jó, csak..." de ezt is tőlünk vette, mert mi is ezt mondjuk neki: "mindjárt. Várj egy kicsit" akkor mit várunk el egy 3 évestől?

Sőt, még egy 30 éves sem csinálja meg azonnal, amire kérjük, sőt, még 2 nap múlva is ott van a konyhapulton az általa elővett kenyérpirító, vagy másnap sincs bepakolva a mosogatógépbe és még sorolhatnám, hogy mi mindent szoktam én kérni. Nemcsak a gyerektől!! :)) Mi felnőttek sem csinálunk meg adjuramisten azonnal mindent, egy gyerek, aki bele van merülve az elfoglaltságába (ami sokszor számunkra semmiség, neki nagy gondolkodást igénylő feladat) nem fog azonnal reagálni csak mert valaki szól onnan fentről, hogy jöjjön öltözni.

Nekem ez jutott eszembe erről, ha mindenki engedelmeskedne, akkor robotok lennénk. És én is azt tartom, hogy ne legyen olyan, hogy "Csak. Mert Anya/Apa azt mondta és kész"