Mi azok a biztosnak mondható gyereknevelési formulák, amikkel tuti kudarcot vallunk?

Lelki terror, minden megengedése túl hosszú póráz,minden tiltása túl rövid póráz.Pl amikor mindig csak "nem"et használ az ember,vagy a feltételes mód.

Nálunk az nem vált be, hogy Anyukám mindig meg akarta mondani, hogy nekem mi a jó, mit kellene csinálnom... Ez még gyerekként OK, mikor az embernek még nincsen igazán önálló gondolata vagy akarata, de később nagyon irritál. Totálisan lepereg rólam, ha kijelent határozottan dolgokat és pont arra sarkall, hogy az ellenkezőjét csináljam. Nagyon sokszor súrlódási pont ez még ma is köztünk. A mai napig megkapom, hogy miféle gyerek vagyok, soha nem hallgatok az ő szavaira, mindig megyek a saját gondolataim, a saját fejem után. Megkapom azt is, hogy már abba sem engedtem beleszólást, hogy melyik középiskolába menjek. Megjegyzem, diplomás, 2 nyelvvizsgával rendelkező, 2 gyerekes boldog családanya és feleség vagyok - tehát nem olyan tragédia, hogy a saját fejem után mentem. Egy múltkori csörtében meg is jegyeztem neki, hogy attól, hogy nem hallgattam rá, még nem lett belőlem rossz ember. Erre az volt a válasza, hogy ebben nem olyan biztos... no comment! a mai napig szeretné megmondani, hogy mit vegyek fel, hogyan fésüljem a hajam, kivel álljak szóba stb. stb. Sajnos egyre távolabb kerülünk egymástól, emiatt a nevelési mód miatt.

Az üres fenyegetés, amit soha nem vált be az ember. (Nem hoz a Mikulás bácsi ajándékota ha ilyen szófogadatlan leszel!) Meg a késleltetett büntetés, mert ugye ciki a gyereket mások előtt megbüntetni, inkább majd otthon, órákkal a rosszalkodás után, amiért büntetnénk. (Várjál csak majd ha hazaérünk megkapod a magadét! meg Juj apa hazajön lesz kapsz!)