Anyukák! Miért nem viszitek ki a gyerekeiteket játszótérre?

Én imádom! Még amikor babakocsis volt a lányom, akkor is sokat jártunk ki, beszélgetni, nézelődni, ismerkedni. :)

Szinte az összes anyukával jóban vagyunk, ismerjük egymás gyerekeit, stb. Persze vannak olyaok, amikor égnek áll a hajam egy két nevelési módszertől, de nem az én dolgom. :)

Nagyon jó beszélgetni, kicsit közben játszani a kicsivel és élvezni a jobb időt. Mi reggel ha tehetjük, a teendők és a házimunka után kint vagyunk fél 10-negyed 12ig, aztán alvás és szundi, kutyaséta után isét kint vagyunk fél 5-kb 6ig. :)

Persze azt nem tartom jónak, ha valaki azért jár ki, hogy pletykáljon és a gyerekére csak akkor figyel, amikor pl verekszik, vagy elszökik!!?? Én szeretek diskurálni, de közben sokat foglalkozom, bohóckodok a lányommal is. :)

Pesten élünk egyébként. :)

Nem vagyunk egyformák. Te így viselkedsz a játszón, más meg úgy. Én sem viszem/vittem minden nap a kislányomat játszóra. Ha hintáztattam én is énekeltem neki, ettől nem szóltam le azt az anyukát, aki nem énekelt, amit egyébként nem is minden gyerek szeret.

Bár Bp-en lakunk, kocsival 10 perc a legközelebbi játszótér és mivel kertes házban lakunk, nem éreztem késztetést, hogy minden nap reggel és délután is játszózzunk. Szeptember óta ovis, ha nem esik az eső minden nap kiviszek őket az udvarra, így délután nem játszózunk.

Én sem élvezem a játszóterezést. Nem vagyunk egyformák. Elhülyéskedek amúgy a gyerekkel, mászom vele a csúszdára, kergetem, építek vele homokvárat, bújócskázunk, de ettől még nem csípem a dolgot. Igazából akkor örülök, ha rajtunk kívül nincs ott más. Valahogy kívülállónak, nem odavalónak érzem magam, amikor megjelennek a játszón az évek óta oda járó anyukák, és csoportokba verődnek. Nem érzem magam jól, ha van már egy összeszokott társaság, és abba csöppenek bele. Ha csak 1-1 anyuka van, valamelyikükkel mindig elbeszélgetünk.

Falun meg elvan a gyerek az udvaron többnyire.