Ha este/hajnalban rosszul lesz a gyereketek és hány, akkor azonnal eltakarítjátok, vagy ott hagyjátok és másnap takarítjátok el?

Természetesen azonnal feltakarítom, ha kell azonnal ágyat húzok, pizsamát cserélek rajta, a koszosat pedig beáztatom és reggel mosom.

Van olyan aki képes ott hagyni a hányást a szoba/lakás közepén és lefekszik aludni????

AZONNAL! Akármilyen fáradt vagyok, akármilyen rosszul vagyok, akkor is feltakarítom, illetve előbb a gyereket szedem rendben, megnyugtatom, lezuhanyoztatom, tiszta pizsamát adok rá, és beküldöm az apjához aludni, míg én eltakarítom a romokat. Majd elindítom a mosást, akár éjjel 2-kor.

Miért?

Természetes, hogy azonnal.

Ha beteg, akkor ne feküdjön már a hányásban (ami lehet, hogy pont fertőz is stb.) gusztustalan, nem higiénikus.

Jobban gyógyul, könnyebben visszaalszik tiszta, rendes ágyneműben, nyugodt körülmények között (a hányás nedvesség is- abban mégis miért kellene áznia neki vagy a környezetének?)

Szeretjük a rendet, tisztaságot és magammal szemben is igényes vagyok. A bútoroknak, padlónak, matracvédőnek stb. se, tesz jót, ha a hányadékban ázik órákig. Azonnal beáztatom, eltakarítom. Ezzel magamnak is jót teszek, mert a beszáradt, büdös, fél napos hányást nehezebb kitakarítani (hacsak nem lehetetlen), esetleg elszínezi végleg az ágyneműt, matracot, a benne lévő gyomorsav megmarja az anyagot stb.

Anyaként pedig természetes, hogy ha beteg a gyerekem és a segítségemre szorul, akkor végigcsinálom a dolgot, a takarítással együtt, ha már így alakult- nem pedig otthagyom a mocskot és visszamegyek szunyálni. Én sem szeretem ezeket a munkákat, de van ilyen- a betegség ezzel jár. Nyilván ha én vagyok hasonlóan kiszolgáltatott, akkor a család többi tagja vállalja át ezt a feladatot.

Egyébként nem olyan nagy dolog beáztatni, lemosni az ágyneműt, betenni egy mosást, lezuhanyozni egy szőnyeget vagy egy matracot.

Váltás ruha, ágynemű, matracvédő meg alapvető egy háztartásban.

Azonnal+átöltöztetni, és ágyat húzni, akár hajnal 2/3/4-kor is és rögtön bevágtam a mosógépbe... Egy milliószor csináltam már.

Nem is értem a kérdésedet.

Azonnal!

Emlékszem a kérdésre, én is válaszoltam rá. Nem az a kiakasztó benne, hogy nem takarította fel, hanem hogy elvárta, hogy a felesége csinálja meg, ha már hazaért! Ugye, toleráns az ember, és sem pattognék azon, hogy nem lett megcsinálva, mert feltételezem, hogy meg fogja csinálni. Nyilván bosszantana a dolog és mérges lennék vagy 10 percig, de túllépnék rajta. Viszont azon nem, hogy mi az "elvárás": takarítsam fel, ha már hazaértem.