Mennyit foglalkoztok (minőségi, játék stb) 2 év körüli gyermekkel, amikor csak ő van, nem csinálsz közben háztartást, stb?

a fiunk nem igazán igényli, vagyis nem tudom, mire gondolsz pontosabban, mert a házimunkában részvételen kívül nálunk általában:

- 1 óra park, vagy játszótér, akkor általában együtt foglalkozunk, mert senki más nincs jelen csak én és az öcsi

- kb. 1 óra könyv nézegetés lefekvés után, mert a meseolvasás nem érdekli, csak a mi-micsoda a könyvben mutogatás

- meg napközben kb. 1 óra, ami vegyes, szóval pl. szerelem a csavarokat a játékaiból, hogy kimossam a belenyomkodott kaját és ez a kedvenc játéka, hogy együtt szerelünk

- alkalmanként van, hogy 1-2 órát építünk várat, tűzoltóállomást stb., de z nem minden nap

Szóval összesen kb. 2-3 órát biztosan, a többi aktív részvétel a konyhában, a fürdőben, a felmosásban, ruhapakolásban, szétpakolásban.

Nem bölcsis, mert 4 hós a tesója és még itthon vagyok velük. 2 éves lesz.

Nálunk nincs ilyen,hogy akkor most leülök vele és játszok. Minden megy a maga sorjában. Kisfiamat inkább a segítség érdekli jobban, sütni,főzni,mosni,takarítani. Ő egyedül is szépen eljétszik. Könyveket akar nézni hozzaa, rajzolni akar hozza a ceruzákat,építeni akar a legóból vagy a kockákból akkor hív. Kedvence a bújócskázás és keresés. De azt is úgy csináljuk,hogy megnevezünk egy tárgyat, eldugom éső megkeresi.

A minőségi idő, amit te írsz az nem abból áll,hogy akkor most leülök és játszok vele mindenfélét egy óra alatt. Hagyni kell,hogy játszva tanuljon.

Persze mi is szokktunk ágyon ugrálni, hemperegni. füldön feküdni (szőnyegen és pléden) és úgy mesézni, az udvaron kavicsokat szedni,kisállatokat nézni (nyáron főleg bogarakat).

csatolok egy linket ha megengeded a minőségi időről:

[link]

A kisfiam 2,5 éves múlt, nem bölcsis, itthon van velem és a húgával.

Vannak olyan napok, amikor feltorlódnak az otthoni teendők, akkor megpróbálom minden házimunkába bevonni a gyerkőceimet. De általában törekszem arra, hogy a házimunka nagy részét vagy az alvásidejükben végezzem, vagy akkor, ha a férjem hazaér, és foglalkozik a gyerkőcökkel. Ugyanis nekem nagyon fontos, hogy napi szinten együtt töltsek Velük minőségi időt, ami számomra a közös játékot, olvasást, legózást, építőzést stb. jelent. Ideértem a rengeteg birkózást-bújócskázást-fogócskázást, sőt még mesét is együtt szoktunk nézni (nem vagyok híve annak, hogy leültetem a gyereket a tévé elé, én meg teszem a dolgom). Persze vannak nehezebb, zűrösebb napok, amikor nagyon körülöttem tobzódik mindkét gyerek, akkor megkérem Őket, hogy találjanak maguknak valami elfoglaltságot. De alapvetően mindent együtt csinálunk, és napi sok órát töltünk a fentebb felsorolt játékokkal. Emellett előfordul, hogy nem igényelnek engem, a fiam egyre ügyesebben eljátszik egyedül is, de mostanában az is gyakori, hogy a két gyerek együtt szöszmötöl valamivel, és én nem kellek.

Én nem értek egyet azzal, hogy a gyerek mindenáron, de játsszon egyedül, az anyuka meg csinálja a napi rutint otthont. Persze, az élet nem állhat meg azzal, hogy egy gyermek érkezik közénk, de mi 'hívtuk Őt életre', érte vagyok itthon az első években, az a minimum, hogy az arányok egy kicsit átrendeződnek, és előtérbe kerülnek a gyermekkel együtt végzett tevékenységek, a konkrét játék. De elfogadom, ha más máshogyan gondolja.