Holnap bölcsi első napja. Csak én izgulok ettől?

Én megértelek. Az én kislányom is holnap kezdi a bölcsit. De mivel a nagyobb gyermekem /3,5 éves fiú/ is most ősszel kezdte meg a 'tanulmányait', most kezdte a bölcsit, és Vele sikeresen túlvagyunk a beszoktatás két hetén, a bölcsi miatt már nem izgulok annyira. Picit úgy érzem, hogy már rutinosabb vagyok. Ennek ellenére összeszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy a most 20 hónapos kislányom is megérdemelte volna, hogy legalább két éves koráig itthon maradjak Vele. De az anyagiak már nem engedték.

Nálunk a fiam anyásabb, és mégis szuperül beilleszkedett az oviban, tartottam attól, hogy lesznek nehézségeink. De most még imádja.

A kislányomm úgy érzem, nem lesz gond.

Neked mennyi idős a gyermeked? Első gyerkőc? Milyen a kapcsolatotok?

én az egész folyamatától izgultam, az első nap azt sem tudtam milyen napra esik. habár addig is hordtam játszóbölcsibe, csak annyi változott, hogy én nem lehetek majd jelen.

első napokban egy hangja nem volt, mert ottlehettem.

a beszoktatás további része meg maga volt a pokol. élbe is hagytuk és bébiszitternek(volt odozó) sikerült csak zökkenőmentesen leválasztania rólam, miután már mg se kottyant a bölcsi, csak néztek nagy szemekkel a gondozók.

kíváncsi vagyok mit tudott a szitter, amit a bölcsis gondozók nem...ezek után meg bizalmam nem volt a bölcsiben...megint kezdődött a terror, csak velem..nekem is meg kellett szokni...:D

*félbe

meg

*de jut eszembe a gyermekben a bölcsi okozta beszoktató terror megmaradt.

mai nap is van elvétve olyan, hogy valahol fél, hogy otthagyom. nem jellemző, de be- beugrik ilyen..

Hát izgulhatsz is, kegyetlen anya!

Idegenbe adni azt a pici gyereket, vajon mi vár szerencsétlenre...