Hány éves volt a gyereked, amikor buszon, villamoson, HÉV-en, metrón BIZTONSÁGGAL meg tudott egyedül kapaszkodni?

Ez miért lenne kioktatás? Annyira elképzelhetetlen?

Az én fiam is sokszor utazott állva 2 évesen, ugyanis nem nagyon volt divat átadni a helyet már akkor sem. Magas növésű, elég szívós, erős gyerek volt, tudott kapaszkodni. Nyilván nem több méterre álltam tőle, hanem közvetlenül mellette, de nem kellett készenlétben lennem. Úgy helyezkedtem, hogy ha szükség lenne rá, akkor meg tudjam tartani. Ennyi a titok.

A "gyerek" most 25 éves, gyanítom, hogy a jelenlegi nagyon önérzetes anyukák közül összefuthattam akkoriban néhánnyal, akik keresztülnéztek rajtam anno. Lehet, hogy akár lenne is okom kioktatni némelyiket? Hmm! Ezen még így nem gondolkoztam el. És persze a "jelenlévők" mindig kivételek. ;-)

Bármikor szükség lehet rá. Nem CSAK a kétévesnek. Egy nagyon hirtelen fékezésnél bárki eleshet. Ezzel az erővel ne közlekedjünk, sőt utcára sem kéne mennünk, mert veszélyes.

A kérdésre válaszoltam: az én fiam 2 évesen már biztonsággal kapaszkodott egyedül. Nem fogtam, nem támasztottam, mellette vagy mögötte álltam, hogy SZÜKSÉG ESETÉN segíteni tudjak. De pl. ha párommal utazunk együtt ő is úgy helyezkedik, hogy mondjuk engem el tudjon kapni, ha gáz van. És nem 2 éves vagyok, hanem 50.

Érdekes módon előfordult néha, hogy egy ilyen hirtelen fékezésnél én megbillentem, de a 2-3 évesem meg sem rezzent, mert két kézzel kapaszkodott.

A te gyerekeidben mitől alakult ki a félelem? Nagyon sokat számít, hogy hogyan kommunikálod felé a dolgokat. Nyilván az ember figyelmezteti a gyereket, de nem mindegy, hogy hogyan. Nagy különbség van aközött, hogy "Kapaszkodj, mert elesel!", illetve a "Jól kapaszkodj meg, nehogy véletlenül eless, ha fékez a busz."

Nem tudom, érzed-e a különbséget? Ha nem, akkor szólj nyugodtan, elmagyarázom. Természetesen szó nincs kioktatásról, szívesen segítenék, hogy ne "rettegve" kelljen utaznod a gyerekekkel.

Lányom 5 éves, ha jó passzban van (nem túl fáradt) akkor tud kapaszkodni.

Szoktam kísérni őket ovis kirándulásra, úgy látom hogy ebben a korban már a legtöbb gyerek meg tud fogni egy kisebb fékezést, kezelni tudja a kanyarokat. De egy nagyobb fékezés, hirtelen kanyar ledönti őket a lábukról (nem olyan nagyra gondolok amitől a felnőttek is eldőlnek).

Te kérdeztél, én meg válaszoltam.

Ha nem érdekelnek a válaszok, akkor ne kérdezz.

Itt tényleg nem lehet segíteni senkinek...