3 kisgyermes anyukák, akiknél a nagyok is még kicsik (pl. ovisok vagy kisiskolások), dolgoztok vagy nem dolgoztok? Miért?

Három óvodásom van, a nagyok ikrek (nagycsoportosok). Tankötelessé válásukig lehetek itthon, s ezt ki is használom.

Nagy a ház, nagy a kert, a háztartás rengeteg munkát ad. Naponta főzök, két adagot mosok, több mint 200 négyzetmétert takarítok. Hat éve vagyok itthon, egy napot nem tudnék mondani, amikor a popsimat meresztettem volna. Főleg, hogy a gyerekek nálunk nem egész napot vannak oviban, és utána is megyünk edzésre, tornára.

Másrészt tanulok, képzem magam, órákra járok.

Aki szerint "nem dolgozok", csinálja utánam agybaj nélkül, napi 5 óra alvással...

A férjem este 10-kor jön meg minden nap! Vagyis vasárnap nem, akkor itthon van.

Anyagilag ugyanott vagyok, mint amikor munkahelyem volt.

A férjem nem eltart engem :) Mindketten dolgozunk a családunkért, boldogságunkért. Sajnállak, ha beléd más nézetet sulykolnak otthon, vagy más értékrendet plántáltak beléd.

És azért dolgozik ennyit, mert vállalkozó a mai Magyarországon, ha ez mond neked valamit...

Amúgy nem kérek tőled empátiát, ne törd magad, hogy megértsed. :) A kérdezőnek írtam.

Talán azért, mert megtehetik. Mert szeretnének a családjuknak dolgozni és a családjukkal tölteni azt a kis időt, ami megadatik. Én is ezt tenném, ha lehetne.

Ti mit csináltok? Elmegy utazással együtt kb napi 10! óra az életetekből, amin egy multicég hízik, tologatjátok a papírokat, míg a gyerekeiteket egy intézmény neveli, aztán hazadőltök hullafáradtan, és pihenés helyett kezdődik az esti mókuskerék. Ez tényleg annyira szánalmas, hogy sokan csak attól érzik jobban magukat, ha anonim oldalakon fröcsöghetnek az "ingyenélőkre", akik ezzel szemben boldog egyetértésben röhögnek rajtatok a férjeikkel (azokkal a férjekkel, akik szerintetek majd úgyis otthagyják őket) :D :D :D

Ezt a fröcsögőknek írtam, nem azoknak, akiknek munka mellett is jó élete van, mert szereti a munkáját és meg tudja oldani mellette a családot is anélkül, hogy belerokkanna. Akinek nem szar az élete, az úgyse húzza le olyanokért a másikat, mert otthon merészelt maradni.

Utolsó,ez mind szép és jó lenne, ha nem passzolgatná le közösségbe a gyerekét. A környezetemben a gyetesek kivétel nélkül az lső lehetőségnél óvodába vitték a gyereket, ők meg otthon elvannak, meg síránkoznak mennyit kell takarítaniuk, milyen nehéz nekik, nehéz meló a gyereknevelés. Ebben az a vicces, hogy nem ők nevelik a gyereket, hanem az óvoda-bölcsőde.

Aki úgy van otthon, hogy nem adja óvodába a gyerekét 4-5 éves koráig, foglalkozik vele, azzal nincs semmi bajom, mert ő azt csinálja amiért kapja a gyet-et. a gyereknevelésért. Nem azért hogy az első lehetőségnél leadja.

Másik kedvencem, mikor ezek a nők síránkoznak milyen kevés időt tölt otthon a férjük, nem foglalkozik leget vele meg a gyerekekkel. Holott szerencsétlen azért dolgozik hogy az asszonykát is eltartsa.

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__gyas-..

Utolsó, ezt ajánlom figyelmedbe, különösen a 76.-os hozzászólás, ovodai részét.

Én ebben nem találok semmi figyelemre méltót. Aki otthon van, az ráér közösségbe hordani a gyerekét, vannak játszóházak, játszótér, az a szocializáció bőben elég a korosztályának. A többit meg tanulja meg otthon, ha már gyereknevelésért kap pénzt az anyja, akkor foglalkozzon is a gyerekkel.

Nekem ne akard bemesélni hogy jobb a gyereknek 25-30 másik gyerekkel és egy óvónővel, akinek semmi ideje szinte egyenként a gyerekekre. Miért is jobb az ilyen helyzet mintha anyuka, ha már úgyse akar dolgozni, otthon, sok figyelmet fordítana a gyerekre, közben járnának közösségbe is?