Ti mennyire tartjátok a párotokat jó apának?

Na az én Férjem is pont ilyen ;)

Nekem sem igazán mutatja ki a szeretetét,de én ezt már elfogadtam nem hiányolom hisz attól még szeret!

A gyerekhez is úgy áll,de most b belegondolok lehet őt néha néha szeretgeti.

Igen az a helyzet h ezt otthon köztetek sem látja és lehet ezt a mintát fogja tovább vinni(meg amit eleve magában hordoz)

Látod tudja is h Ő nem az a típus.nem tudsz vele mit csinálni :) te azért szeretgesd Őket :)

Ne aggódj, a gyerek nem hülye, csak kicsi. Tudja,hogy ki szereti, akkor is,ha a férjednek problémái vannak a kimutatásával.

A leírásod alapján jó apa lehet.

Az én férjem imádja a gyerekeket, habár nálunk még nem született meg a baba.

Ő nagyon érzelmes típus pont ezt szeretem benne, könnyen meghatódik dolgokon és felém is mindig kimutatja az érzéseit pl. ölelget, puszilgat, simogat stb.

Kisbabákért is odavan, állandóan mosolyog rájuk, beszélget velük.

Az én apám egy mogorva ember, sosem mondta hogy szeret, jópárszor elvert kiskoromban, féltem tőle. A saját gyerekemnek nem akartam ilyen apát, mint ahogy magamnak sem ilyen érzéketlen párt.

Szerintem te még egész jól állsz, mert például a barátnőm férje gyakorlatilag semmit nem csinál a gyerekkel. Néha 5 percre eljátszik vele, aztán vége. Szerinte a férfi dolga hogy adja haza a pénzt a többi a nőé.

A gyerekek ösztönösen érzik, hogy ki szereti őket, függetlenül attól, hogy nem ölelgeti, puszilgatja a férjed. A Te férjed ilyen, megváltozni nem fog tudni, fogadd el 😊.

Az én párom jó Apa. Persze kényelmes, de ha arról van szó, mindenben benne van. Imádja a 7 éves kislányunkat, puszilgatja és ölelgeti de Ő egyébként is ilyen 😊.

Nagyon jó apának tartom a férjemet, pedig ő sem az a pusziszkodós típus. Jó, ad nekik puszit, de nem úgy, mint mondjuk én, hogy nem tudok úgy leülni se melléjük, hogy ne puszilgassam a kis puha képüket :D (jó, a nagy már nem annyira hagyja, de a kicsi még imádja)

De ez nem baj szerintem, ő ilyen, én meg másmilyen. Játszik velük, sétálni viszi őket, ha bármi van, kel éjjel is, pelenkát cserél, magyaráz, tanít, bolondozik velük, szóval szerintem mindent, amit egy szülő csinálni szokott, és nagyon szereti őket.

Jó apának tartom, és ő a szeretetét is nagyon egyértelműen kimutatja. Kislányunk van, 2 éves múlt, születése óta aktívan részt vesz az ellátásában, pelenkázza, öltözteti, fürdeti, mikor már hozzátápláltuk, etette is (előtte szopott csak, azt nyilván nem tudta apa megoldani). Sokszor játszott vele, ringatta, altatta a mellkasán stb. Most már nagylány, beszél, mond vicces dolgokat, ilyenkor a férjem meg is jegyzi, hogy de cuki, megpuszilja, öleli stb.

Mindemellett vannak olyan típusú emberek, akik nem pusziszkodósak, ölelősek. Írod, hogy veled se olyan a férjed, tehát szerintem nagyon szereti tényleg a kislányt, csak ez nem az ő világa. Ha nem szeretné, tuti nem foglalkozna vele ennyit. Nekem egyébként sajnos anyukám volt ilyen, nem szerencsés állapot, de túléltem. Nálunk apukám volt az érzelmesebb velünk.