Miért várják el sokan a gyerektől a kitűnő (még csak nem is jeles) bizonyítványt?

Mert betegek, és a saját sikertelenségüket akarják megváltani a gyerekkel, hogy majd ő...! De ezt persze megmagyarázzák azzal, hogy hát azért, hogy több esélye legyen az életben, jobban boldoguljon.

Ez ugyanaz, amikor a gyereknek szinte nincs gyerekkora, mert 4 évesen már úszik, lovagol, zenét tanul, táncolni tanul és nem marad ideje gyereknek lenni.

Csak elfelejtik, hogy egy erős reál beállítottságú gyerekből miért kell kiverni az 5-ös irodalmat? ÉS fordítva! Jah, persze, a pontok miatt, csakhogy amíg sokan az általánosban tudják hozni a szín 5-ös (esetleg

1 db 4-essel), addig gimiben alig maradnak, akik ezt bírják. Érdekes, ott valahogy a szülőknek már nem igazán van ráhatásuk a dolgokra. :D

Ismerek olyat, aki 3-as, gazdasági szakközép sulival lett annyira sikeres fodrász, hogy saját szalonja van, a széket kiadja bérbe, eu-s versenyeken vesz részt és helyezéseket ér el, és gennyesre keresi magát.

A másik lány, szín 5-ös volt, már sírt, ha 4-est kapott, ő maradt a gazdasági vonalon, legutolsó info szerint könyvelő lett, de ő az egyetlen, aki az 5-ös bizonyítványával vitte valamire.

Az egyik csaj jól házasodott, most bejárja a világot, pedig átlag 3-4-es volt, mondjuk alapból nem szegény szülőkkel indult. Hogy ezt az életszínvonalat hozza a könyvelő, nagyon sokat kell dolgoznia, viszont akkor nincs ideje utazni. Pedig ők tényleg jól keresnek.

És van olyan, aki szintén 5-ös bizonyítvánnyal és főiskolával sz-rabbnál sz-rabb munkahelyeken dolgozott, ahol a szabadságának kiadásáért könyörgött.

A tudás kell, nem magolás, + rátermettség.

A fiam 2,5 éves, még nem tudom, hogy reál vagy humán lesz, de biztos, hogy nem fogom azért szadizni, hogy pl. a 4-5-ös reál tárgyak mellé, javítsa ki a 3-as törit.

Nekem 3 osztálytársam is volt, akinek az iskolánkba tanított/dolgozott az egyik szülője. Mind a három gyerek az osztály legjobb tanulója volt, szín ötösök. Ezt várták el otthon.

A családomban mind a kettő nagynénémnek van gyereke.

Az egyik néném 16 évesen ott hagyta az iskolát, nincs végzettsége, mezőgazdaságból élnek (elég jól). Az ő gyerekére szintén rá van kényszerítve az, hogy kitűnő legyen. A lány most 14, de egész általánosban versenyekre, különórákra volt járatva, és még a nyári szünet alatt is rendszeresen "korrepetálva" volt, hogy "ne felejtse el" a tananyagot, és képben maradjon. Valóban szín ötös, de ha kap egy TZ 4-est, otthon le van a feje harapva.

A másik nagynénémnél szintén 14 az unokatesóm. A néném és párja diplomás emberek. Jól élnek ők is.

A gyereket sokkal lazábban fogták mindig is. Nem volt rákényszerített különóra, és nem volt terrorban tartva ha közeledett egy témazáró. Ez az unokatesóm 2,-erős 3-as tanuló. Azonban él. Él hétköznap iskola után, mert az anyja a végtelen magolás helyett leengedi a nagyapjához, aki az életre tanítja őt. Együtt horgásznak, barkácsolnak, traktoroznak. Nincs baj az eszével, okos. Csak nincs rákényszerítve arra hogy csak 5-öst vigyen haza. Nem retteg ha kap egy 3-ast, nem szidja össze az anyja.

Nem egy általános iskolai szín ötös átlagon áll vagy bukik minden. Egy gyerek nem akkor lesz orvos vagy mérnök ha egész általánosban rá volt erőltetve a szülő akarata...

A saját sikertelenségüket akarják ezzel kompenzálni. Általában pont azok csesztetik ilyenekért a gyereket, akik saját maguk nem is voltak jó tanulók.

Az én gyerekeim 4-es tanulók, én attól még ugyanúgy szeretem őket. A lányom osztálytársainak a szülei már leszóltak, hogy miért nem fogom jobban a lányomat, nem fogják sehova felvenni. Hát, nem fogják. Sajnos a legjobb gimikbe olyan túljelentkezés van, hogy 4-essel nem fog bejutni, pedig már ő is kinézte magának a Tópartit. Ez sajnos csalódás lesz, de majd csak elvégez valami könnyebb sulit. Nem látom értelmét a versenyistállóknak, hiába verik beléjük azt a sok felesleges tudást, az életben nem lesz rá szüksége, csak rámegy idegileg. Én elitgimibe jártam, éjjel-nappal tanultam a négyesért, semmire nem emlékszem, és nincs is rá szükségem. Lediplomáztam, de nem keresek túl jól, a szakmunkást végzett vállalkozóknak sokkal jobban megy.

Édesapám szegény országból, faluból jött ide. Úgy jöhetett ide, hogy az ország egyik legjobb tanulója volt, így bekerülhetett egy speciális osztályba, ahonnan aztán külföldre lehetett menni továbbtanulás céljából. Az hogy ki hová mehetett, egy végső dolgozat eredményén, tizedpontokon múlt. Ott a tanulás a kitörést jelentette és jelenti mg a mai napig, egy könnyebb, gazdagabb élet lehetőségét nem csak saját magadnak, hanem az egész családodnak (mert utána természetes, hogy segíted az otthoniakat). Ő azt a szemléletet hozta magával, hogy amit ki tudsz hozni magadból, azt kötelességed is megtenni.

Konkrétan sosem várták el, hogy csak 5-öst hozzak, vagy veszekedtek velem, ha nem sikerült, de valahogy tudat alatt adhatta át ezt a nevelésével, mert természetes volt, hogy addig kell küzdeni, amíg meg nincs a tőlem telhető legjobb eredmény. (Ami esetemben szinte mindig az ötös volt.) Azt hiszem elsősorban a kötelességtudatot nevelte belém ezzel a hozzáállással, és hogy a kérdésre válaszoljak, azért "várta el" a kitűnő bizonyítványt, mert úgy gondolta, hogy el tudom érni, és ez esetben nem megengedhető, hogy rontsak.