Az olyan gyerekkel, aki csak ordítani és üvölteni és visítani tud, hogy kell bánni?

Tehát a családban egy 10 éves gyerekről lenne szó, mostanában úgy viselkedik, mint egy 2-3 éves aki dackorszakában. Ha valami nem tetszik neki, csak szimplán feltekeri a hangerőt és több száz decibellel a füledbe sikít, mint akit nyúznak. Ez még talán elviselhető lenne, ha napi 1-2 lenne, de MINDENRE mostmár így válaszol, ha valaki hozzá mer szólni, a teljesen hétköznapi kérdésekre is így válaszol! Olyan mintha nem tudna normálisan beszélni. És az a baj, hogy olyannyira idegesítő, hogy mindenkinek 600 lesz a vérnyomása, ezért sajnos hisztivel sikerül mindig nyernie, csak maradjon már csöndben. Konkrétan ma például nem is emlékszem egy olyan másodpercre, amikor valakihez is normális hangnemben szólt volna. ÉS emiatt amúgy apa anyát cseszi le, és veszekszenek meg verekednek, mert apa azt hiszi anya miatt üvölt, pedig nem. Szóval apa is üvöltözik, ezek után pedig nap végére anya is, és 3-an üvöltöznek egymással, tányérok repülnek, dolgok törnek el nap végére sokszor, és mindenki szívinfarktussal megy aludni. És rajtam vezetik le a feszültséget, aki amúgy semmit sem csinál és egy tök nyugodt ember, de velem is veszekszenek. Szüleim minden verést és visszaüvöltést elutasítanak, és nem szabad ellene használni. Már volt, hogy sajnos visszaütöttem, amikor pofánköpött tegnapelőtti ebéd közben, mert megsértődött, mert nem azt főztünk neki amit akart. A pofánköpésen még szüleim is röhögtek, jó fogjuk rá vicces lehetett külső szemmel, hogy folyt le rólam a nyál, de reflexből visszaütöttem, és ne akarjátok meg tudni inkább, mi történt utána..... Mai napig megbántam az esetet. A visszaordítás meg nem segít, az csak jobban hergeli őt. Megbeszélni emberek módjára kizárt, sose sikerült eddig, nem is fog. Elköltözni 200 ezerből még nem tudok sajnos, munkám nincs, most érettségiztem és várok az egyetemi felvételi kihírdetésére. Ötletek, mit tegyek?