Kistestvér miatt a nagy szenved?
Kislányom 3 éves volt, mikor kistestvére született. Sokat beszéltünk róla, úgy gondolom jól fel lett készítve rá.
Nagyon sokat foglalkozunk, játszunk vele. A kicsi 1 éves lesz.Igazából nem féltékenykedett a kicsire sosem.3 és fél évesen ment oviba.
Viszont amióta a kicsi megszületett, engem elutasít.Nem kötődik hozzám azóta, csak az apjához.Nem akar velem játszani, menni sehova. Próbálok külön sokat lenni vele,kitalálok programokat ahova menjünk, sétálni, játszótérre, stb.csak mi ketten, de nem érdekli igazán.A viselkedése nagyon megváltozott, gyakran szomorú, nincs kedve semmihez.
Azt hittem, javulni fog a helyzet, de egyre rosszabb.
Nem szeret itthon lenni,előtte nagyon ragaszkodott hozzám, most nem óhajt.Sokat beszélgetek vele róla, mi bántja, ilyenkor bánatosan annyit mond:a kistesó a baj, mert én nem akartam hogy szülessen.
Amúgy a kicsit nem bántja, óvatos vele, de látszik hogy zavarja a jelenléte.
Ti mit tennétek, hogy elfogadja a helyzetet, és újra kötődjön hozzám?
válasza:
válasza: válasza:#1 ó persze, hogy még jobban a kicsi körül forogjon a világ? Rémes ötlet.
Lehet pont az a baj, hogy túl nagy ügyet csináltatok a kicsi születéséből
Nem csináltunk nagyobb ügyet, mint amilyet bárki más, aki örül a kicsinek is.
A kicsi körüli teendőket nem akarja.Annak örül, ha a nagyszülőkhöz mehet, mert ott nincs a kicsi.
Igen, lehet tényleg pszichológus segítene.De eddig azt hittem, ez múló állapot, és azt sem akartam, azt érezze, vele baj van.Oviba is inkább a kicsi születése után fél évvel vittem.
válasza:ezt most nem rosszindulatból írom
énis hasonlóképpen visekedtem volna, mint a nagytesó, nem is akartam soha testvért, hála Istennek nem is lett, de amikor valaki felhozta már bepánikolva bőgni kezdtem, hogy nekem nem kell (az én gyermekemnek se lesz testvére majd )
szerintem próbáljatok egy kicsit hármasban lenni, elmenni sütizni, vagy valahova.
most neki ez szokatlan, és nagyon kívánom, hogy rendbe jöjjön a helyzet, márcsak a nagytesó miatt is
válasza:Mi ezt végig csináltuk csak nekem a nagyobbik gyerekem fiú és lány született.
Engem teljesen elzárt magától csak apa és a nagyszülők léteznek.
Nevtanban voltunk és gyermek pszichológusnál. Tudjuk mit rontottunk el, de ezt helyre hozni hosszú időbe fog telni ha sikerül is.
Próbálj minél több időt kettesben tölteni vele, nem kérdezgetni mi a baj, mi van a tesóval. Szórakozzatok, sütizés bármi csak kettesben.
válasza: válasza: válasza:Velem ugyanez volt. 3.5 evesen tesom szuletett es eltavolodtam anyamtol orokre, ugy ereztem, atvert.
Imadtam helyette a nagymamamat, ugy ereztem tole tobb szeretetet kaptam-es ez igy is volt, neki leplezetlenul a kedvence voltam.A legcsodalatosabb kapcsolat volt kozottunk. Amikor meghalt iskolas koromban, sokkot kaptam, es evekig depresszios voltam. Cipeltek pszichologushoz, hasztalan. Aztan kozben anyam szult a nyakamra meg egy testvert. Azota is ki nem allhatom a testvereimet, persze felnott fejjel probalok udvariassagbol jo kepet vagni hozzajuk. A csaladombol egyedul apukamat szeretem igazan. Ez van, az en gyerekemnek nincs testvere a rossz tapasztalatok miatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!