Mit szólnál ha tanítóként azzal merne zaklatni egy szülő facebookon, hogy csúfolják a gyermekét örökbefogadottsága miatt?

hát pedig készülj csak, egyre gagyibb az eresztés :)

évről évre hajmeresztőbb, milyen embereket engednek tanári pályára, de hát nincs semmi szűrés sajnos :(((

ha az én gyerekemet csúfolnák, bemennék az iskolába, megkeresném mindegyik gyereket aki ezt csinálta és akkora pofont adnék nekik, hogy leesne mindegyiknek a feje...aztán nem érdekelnének a következmények.

Téged is megkeresnélek kis tanítóka...ha nem úgy válaszolnál adnék neked is azt hiszem...

Nem szórakozhat senki a gyerekemmel. Még, hogy intimszféra..adnék neked olyan intimszférát, hogy megemlegetnéd egy életre.

Ne a tanárt szidjátok , annak is meg kell tanulnia a tapasztalatai által , hogy lehet valakiből jó tanár . A jó tanárok sem a falvédőről potyognak le , valahol el kell kezdeni és elsajátítani a tudományt és ehhez idő kell .

A tanárnak meg azt mondanám , hogy tanuljon meg távolságot tartani , mert e nélkül könnyen elvész a tisztelet tanár és szülők között .

Hogy érted azt, hogy a szülő "mer zaklatni"?

Ha egy szülő ilyesmit jelez feléd, az nem zaklatás, kutya kötelességed utánajárni és a gyerekek fejében helyretenni a kérdést, hogy leszálljanak a kérdéses társukról. Fel se foghatom, hogy neked ezzel kapcsolatban itt kell tanácsot kérned. Mégis melyik piacon vetted a tanári diplomádat?

#23

Én meg azt mondom, felejtsd el az ilyen távolságtartós és tiszteletadós felfogásokat, mert csak rossz vége van. Látom, nagyon berögzült a magyar gondolkodásba ez a poroszos rendszer, kicsit lazuljunk már emberek. Aki tiszteletet érdemel, így is, úgyis megkapja. Aki meg nem, na annak nem a facebookos tevékenysége fogja ezt eldönteni.

15.58.

A fészbukos "tevékenység" nagyon is tükrözi, hogy milyen ember valaki, és elég meggondolatlanok sokan.

És a meggondolatlanság nem jó tulajdonság egy tanítónak, tanárnak.

A távolságtartás sem rossz ötlet, vagy inkább a túl közel nem engedés. Végülis nem baráti kapcsolat van a tanár és a szülő között, hanem a szülő átruházta a felelősséget a tanárra. Amit a tanár nem jól használt, ha hagyta a gyereket csúfolni, akármi miatt, de főleg örökbefogadás miatt.

Bizony jobb, ha többi szülő is tudja, látja.

Ilyen dolgokat nem hiszem, hogy tapasztalatból kéne tanulnia egy tanárnak, még egy nem tanár rendes embernek sem.

Ha én lennék a tanító, nagyon elgondolkodnék, hogy mi is történt, tudtam-e róla, mit tettem ellene, használt-e,stb.

Bár még az is lehet, hogy nem is csúfolás volt, csak valami eltúlzódott, mint manapság sokminden.

Ebben az egészben egy gond van, a facebook, nem oda való, amúgy sem, ez egy személyes megbeszélést illető dolog.

Sajnos, ma már rengeteg mindent intéznek facén, szülők is, pedagógusok is. Nyilván ez a szülő is...

mert miért ne lenne oda való? annyira bírom ezeket a fantasztikus kijelentéseket, csak némi indoklást is jó lenne látni hozzá.

Fejlődik a világ, 20 éve még a mobiltelefonra is azt mondták, hogy "nem oda való", és bunkó vagy ha azzal jársz az utcán, ma meg metron, akárhol mindenki zzal vanelfoglalva, és mégse akad ki rakta senki? miért? mert mindennapi életünk része.

Ahogy azt se gondolta volna senki, hogy lehet távtanítani, ma meg a Skypen történő online óraadás annyira divatba jött, hogy hihetetlen, és nem véletlenül. Mindkét félnek kellemesebb, megoldhatóbb, időtakarékosabb.

Szóval nagyon jó ezekkel dobálózni, csak szal jó lenne haladni a korral és persze nem feltétlenül kell korlátoltnak se lenni. Az való oda, amit éppen oda viszünk. Egy mai modern ember, ugyan olyan kommunikációs csatornának kezeli a facebookot is, mint bármi mást (sőt!!).

Azért nem oda való , mert ez egy komolyabb fontosabb dolog. ( én legalább is a gyerekem iskolai dolgait személyesen intézem)

Tiszteljük már annyira azt a pedagógust, hogy szemtől szembe kommunikálunk. (Nem vagyok pedagógus) Személyes kommunikációt igényel, aminek a lényege, hogy egymás szemébe lehet nézni,venni a jelzéseket, visszakérdezni, METAKOMMUNIKÁCIÓ!!!!!!

Mit szólnál ha a gyereked anyák napján FB.-on köszöntene??

Hát szerintem is a legideálisabb a személyes kontaktus .

A tanárnak meg nem azt kell megtanulnia , hogy hogyan kell viselkednie egy ilyen helyzetben , hanem azt , hogy az ilyen jellegű kérést nem szabad zaklatásnak venni , mert annak a szülőnek lelkileg igen nagy fájdalmai vannak és természetes , hogy minden eszközt megragad , hogy a gyerekén segítsen .

Amúgy nem volt jó ötlet szétkürtölni ezt az örökbe fogadás témát , mert ez szerintem kifejezetten magánügy . Nem is értem mit várnak el az emberek a gyerekektől , hisz tudhatni hogy a gyerekek ilyenek . És most nem a titkolózás a lényeg , hanem az , hogy ezzel az egész problémával az örökbe fogadott gyereknek mekkora lelki traumát okoznak .

Két lehetőség van . Vagy a tanárnak beszélnie a gyerekekkel és ha azok mégsem értenék meg a problémát , akkor irány egy másik suli .