Mit tehet a szülő, ha nem akarja óvodába küldeni a gyermeket?

Szegregált óvodába nem csak halmozottan fogyatékos gyermekek járnak!!! Szokott lenni kimondottan autista csoport is, ami azért jó, mert kimondottan kis létszámú csoport (7-10 gyermekkel) és gyógypedagógus végzettséggel is rendelkeznek az óvónők.

Na most, egy integráló óvodában egyrészt nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel az óvodapedagógusok ahhoz, hogy autista gyermeket fogadjanak. Másrészt 25-30 fős csoportok vannak. Óriási a pedagógushiány, sok helyen a nyugdíjas óvónőket hívják vissza, mert egyszerűen nincs szakember. Nekem az a véleményem, hogy egy ilyen csoport inkább hátrány egy auti gyermeknek, mint előny. Ha pedig kikeni kakival magát vagy ne adj isten a játékokat, csoporttársait is, hamar szülői-pedagógusi közutálat tárgyává váltok és fogják nektek jelezni, hogy ez így nem buli, menjetek speciális intézménybe.

Tudom, hogy ez most durván hangzik és beszélhetünk hosszasan a gyermek jogairól, de ezek tények. Benne vagyok a szakmában, sajnos tudom, hogy ez így működik. Nincs kapacitás ilyenekre ekkora csoportlétszámnál.

Még egy dolog, amit tudnod kell és mint édesanyát nehezen érinthet.

Ha nem beszél a gyermeked szívfacsaró lesz az összes ünnepség, az anyáknapja, a ballagás, stb, mert a te gyereked mindig a kispadon fog ülni, amíg a többiek szerepelnek. Lehet, hogy kimarad a kirándulásokból, bábszínházból, más közösségi programokból is. Mindig ő lesz az utolsó és a leggyengébb, aki beszéd híjján nem tudja megvédeni magát. Ha pedig szabotálja, megnehezíti az óvodai munkát, esetleg agresszívvá válik idővel, ami elég gyakori autista tünet, mindig csak a panaszt fogod rá hallani az óvónőktől. A gyereked már megint nem aludt, megint nem ette meg az ebédet, ellökte a társát, megütötte, megharapta, nem vett részt a tevékenységben, stb. Ezek szülőként nagyon megterhelő dolgok.

Ezzel szemben egy speciális óvodában mindig csak annyit várnak a gyerekedtől, amire valójában képes és ettől lesz majd sikerélménye.

Más mércével néznek a gyermekedre és dicsérni fogják az egészen apró fejlődések miatt is. Hát nem jobb az, ha sikeres és boldog a gyermek, mintha ő lenne a fura és a kirekesztett?

Ez az én véleményem és tapasztalatom. :)

Én nem értem, hogy a nem beszél gyerek miért ne lenne integrálható. Az enyém is auti, 3 évesen kezdte az ovit, nem beszélt (illetve angolul keveset. Érdekes módon nálunk nem okozott problémát, angolul válaszoltak neki). Azóta nagyon szépen beszél. Előtte bementünk, kaptak óvó nénik hozzá "használati utasítást", minden szuperül ment. Ha földhöz vágta magát, akkor a gyerekek (akik egyébként előre föl lettek készítve) körbeállták, találgattak, hogy mi lehet a baj, szinte mindig rájöttek. A túl hangos zaj nem csak neki stressz, én ha olyan program van, készenlétben vagyok, és érte megyek, de még sosem kellett, de mondták, hogy egy pedagógus az ilyen zenés rendezvényeknél mindig egy külön terembe elmegy azokkal, akik nem bírják, és az én fiam szinte sosincs köztük, sok másik gyerek igen. Bármikor szólhatnak, ha rosszabb napja van, hogy ne stresszeljük túl, eddig egy év alatt 2x volt szükség, hogy hanarabb érte menjek (általában jelentős napirend borulás volt mögötte), amíg nem értem oda, a ped asszisztenssel kiment a fejlesztőbe. Külön figyelnek, hogy ami étkezésbe neki fontos, az úgy legyen (pl egyforma karikákra szelt virsli). Szobatiszta aug. végén lett, szeptemberben kezdett. Amikor stresszes, bepisil. Átöltöztetik. Kakát hazahozza.

Szóval nekünk szuper az ovi, az igaz, hogy nálunk a pedagógusok is nagyon akarják, és nem az van, hogy vidd szegregáltba, meg ne mutass neki angolt, amíg magyarul se tud. Pedig van egy mozgássérült kislány is, akinek szintén extra segítség kell. Eddig egy panaszt nem hallottam tőlük, csak dícséretet. A gyerekek is szeretik, de az óvónöknek is sikerélmény szerintem.

" ha nem marad bölcsis, nem járhat a korai fejlesztőbe"--->ez nem igaz! Az én gyerekem is problémás, nem volt bölcsis. 3 évesen viszont nem óvodát kezdett, hanem korai fejlesztést, csak a következő szeptemberben kezdte az ovit!

És még 2 megjegyzés. Elkérheted te a bölcsödétől a befogadó nyilatkozatot és eljuttatod a szakszolgálathoz. Problem solved :) A másik, hogy értem én, hogy integrálható, de majd 30 gyerek között ezzel a viselkedéssel, hogy kakit ken és földhöz vágja magát, nem tudnak mit kezdeni az óvónők. A nyelvi késés nem gond viszont. Én még nem vinném oviba, integrálóba meg pláne nem.

Mi most zongoráztuk ezt végig. Lányom autista, beszéde megindult, de még nem tökéletes. Nálunk szinte csak a szobatisztasággal van gond + nagyon visszahúzódó és hiába a kijelölt integráló ovi, 25 fős vegyes csoportba tették volna (abból is 21 nagycsoportossal), +van a csoportban már 2 sni-s), 1 óvónéni és egy ped. asszisztens figyelne rájuk.

Törvényileg nem lehetne ilyet csinálni, de olyan szintű túljelentkezés van az ovikban, hogy nem tudnak mit kezdeni a rengeteg gyerek kontra pedagógus hiánnyal.

Tőlünk kértek egy nyilatkozatot, hogy nem szeretnénk oviba íratni a gyereket, ezt a kormányablakban kellett intézni, majd ezt a papírt el kellett vinni a védőnőnek, az ovi igazgatójának és a gyerekorvosnak, hogy indokolják meg, miért nem oviba való a gyerek, a bölcsiből pedig kellett egy befogadó nyilatkozat.

12-es! Nem a beszéd hiánya miatt nem integrálható! Hanem pl amiatt, hogy keni szét a kakát... Gondolj csak bele, ezt nem lehet csinálni egy közösségben, fennáll a folyamatos fertőzésveszély. Bölcsiben azért egész más a helyzet, mert ott kis csoportlétszám van és jóval több nevelő. Az oviban csak egy óvónő van egy műszakban. A pedasszisztens ingázik a csoportok között, mikor hol van rá szükség. Nem figyelhet az óvónő egész nap csak 1 gyerekre, nehogy kikenje kakival az egész csoportszobát. Elég lenne ha egyszer előfordul ilyesmi, a gyerekek viszik haza az információt, a szülők pedig felháborodva fognak menni másnap az óvodába. Az óvónőnél, dajka néninél is hamar kiakakad majd a kakukkos óra, mert ők nem erre specializálódtak. Az oviban még kakis pelust sem lehet tárolni, nem hogy szétkenni minden fele...

De ha teszem azt leszokik erről a tevékenységéről, ki tudja mi lesz a következő.

Gondolom nem csak ennyi tünete van. A legtöbb auti gyerkőc nagyon sokat szaladgál. Egy nagylétszámú csoportban ezt sem lehet megtenni, balesetveszélyes.

Az is gyakori jelenség, hogy hirtelen sikítozni kezdenek, vagy kiabálni. Na ezt alvásidőben, vagy mese hallgatás, bábozás közben lehet hosszú távon tolerálni? Lehet, hogy zavarni fogja a többi gyereket is ez a sok furcsaság, talán félhetnek is az auti gyerkőctől. Tudjuk jól, hogy az egyik gyerek elfogadó, a másik nem. Attól is függ otthon mit mondanak a szüleik.

Az is lehet, hogy valaki barátkozni szeretne vele, de az autista gyerkőcöt zavarja a közeledés és fellöki, megüti a másik gyereket.

Mi a helyzet az étkezéssel? Eszik önállóan? Sokféle ételt megeszik bármilyen állagban, bármilyen tányérból?

Sok autista alig eszik pár fajta kaját és érzékenyek az állagra is. Pl valaki csak pépeset eszik. Valaki csak rántott husit fogad el semmi mást. Ezek nagyon kritikus dolgok. Nincs ezekre kapacitás egy átlagos oviban.