Mit tehet az óvoda ilyen helyzetben?

Az a baj, hogy az igazgató sem áll a helyzet magaslatán, mert fél a konfliktustól, de már próbál tenni valamit.

Az egészben az a rossz, hogy minden hetekig tart. A gyermekjóléti is dobálja az ügyet, egyik kerületből a másikba, mert mindegyik kerület szerint a másik kerület dolga lenne. De elvileg már hívták a szülőket.

A háziorvost is az igazgató hívta, de az meg közölte, hogy ő ezt nem vállalja be. Közben ott a gyerek, akiből időnként dührohamok törnek ki. Van, hogy napokig lehet normális szóval visszafogni, beszélgetni vele. De aztán egyszer csak semmi nem hat rá, rugdossa a felnőtteket, gyerekeket. Már ott tartunk, hogy a gyerek fenyegeti az óvónőket, hogy majd azt mondja, hogy bántották őt, és elkezdi verni magát a földhöz. És az a szörnyű, hogy anyuka meg még hergeli is a gyereket, mert az óvodára és apukára akarja fogni, hogy miattuk ilyen. És hiába mondják neki, hogy le kéne ülni megbeszélni, mert ez így nem jó a gyereknek sem, ő csak hajtogatja, hogy ez nem az ő gondja.

Én azt nem értem és nem tudom, hogy ha van egy ilyen szitu, akkor nincs olyan megoldás, hogy nem lehet beengedni a többi gyerek közé? Általában azt mondják, hogy kell neki pszichológus, vannak ilyen bentlakásos kezelések stb. De mi van akkor, ha a szülő sem működik együtt? Csak ő vihetné el, de közben lehet, hogy neki is pszichológus kéne. És mivel a szülők nem csinálnak semmit, ezért konkrétan az óvoda sem tud mit tenni. Csak közben ott vannak az óvónők, akiknek meg rohanni kell óvodán keresztül a gyerek után, mert már hiába szólnak rá, direkt szívatja őket, és direkt olyanokat csinál, hogy felidegesítsen mindenkit. Mivel már 6 éves, felfogja, hogy nem tehetnek semmit, és ha lefogják, amikor dühöng, akkor meg elkezd üvölteni, hogy bántják. Jogi ügyet meg nyilván egy óvónő sem akar, főleg úgy, hogy anyuka már fenyegetőzik ezzel. Én hetek óta minden nap ezeket a sztorikat hallgatom, és hihetetlen, hogy ezzel semmit nem lehet tenni. Meg kell várni, hogy konkrétan bántson egy gyereket komolyabban? Vagy akkor sem történne semmi?

Mire a gyermekjóléti csinál valamit, valószínűleg vége a tanévnek és megy iskolába a gyerek, de közben is veszélyezteti a többit és telnek a napok, hetek.

A többi szülő tud róla, de ugye még nem történt semmi komolyabb, ezért szerintem mindenki úgy gondolja, hogy csak egy nagyon problémás gyerek. Persze már volt szülő, aki mondta, hogy a gyereke mostanában nem akar az oviban maradni, és akkor már érti, hogy miért nem.

Az a szörnyű az egészben, hogy alapvetően egy értelmes gyerekről van szó. A válás minden gyereket megvisel még akkor is, ha a szülők teljes békességben válnak el és mindkettő normális a gyerekkel. Ez esetben viszont anyuka teljesen utálja apukát, pedig a hallottak alapján nem egy őrült ember. Valamit talán jelent, hogy a gyereknek ez a sokadik óvodája és már háziorvost is váltottak, mert azzal sem voltak elégedettek. Nem csodálom, hogy a gyerek teljesen bekattant. És mivel már elég nagy, teljesen felfogja, hogy az óvónénik azon túl, hogy rászólnak, nem tehetnek semmit, és ezt ki is használja. Az anyuka a gyerek feje felett mondogatja, hogy az óvoda a hibás, tehát még adja is a lovat alá, megbeszélni meg nem akar semmit, mert szerinte összeesküdött ellene az egész óvoda. Az apuka segítene és támogatja az óvodát, de egyedül nem sokra megy.

Most pár napja jobb a helyzet, elvileg most nem tombolt, viszont sajnos már sokféle módszerrel próbálkoztak, ami jó esetben 2-3 napig hatott csak a gyerekre.

A normál tanévnek pár hónapon belül vége lesz és a gyerek megy iskolába. Nem tudom, mi lesz ott vele, de sajnos nagyon elmehet rossz irányba.

Azért írtam ide, mert édesanyám aznap tényleg úgy jött haza, hogy ő nem bírja tovább, mert idősen rohangálnia kellett a gyerek után az óvodában, mert már hiába szólt rá, röhögve kirohant a csoportból. És akkor ugye ott van az egész csoport, arra is figyelni kéne, nem beszélve arról, hogy sokszor már foglalkozásokat sem tud tartani, mert erről szól a nap. Pedig ő már mindent megpróbált, beszélgetett vele rengeteget, ha jól viselkedik, akkor mindig dicséri, szóval próbálja terelgetni, de amikor bekattan, akkor már semmi nem hat rá. A pszichológus jó lenne, de erre meg nem lehet kötelezni a szülőt, mert ha a háziorvos ír beutalót, anyuka akkor sem vinné el a gyereket, mert megmondta, hogy szerinte semmi baja nincs a gyereknek, csak az óvoda utálja őt.

Gondolom a gyermekvédelminek van olyan eszköz a kezében, amivel már kötelezheti dolgokra a szülőt, de ezek az eljárások jó esetben is hónapokig húzódnak.

A történet vége az, hogy a gyerek elmegy iskolába és az óvoda a továbbiakban nem felel érte.

A szülők továbbra is ölik egymást, a gyermekvédelem adott egy határidőt, amire el kell vinni a gyereket pszichológushoz, illetve ilyen bentlakásos kezelésre (Vadaskert), de a határidő eljött, nem történt semmi. A gyermekvédelem asszem közben védelembe vette a gyereket, de attól a gyereknek nem lesz jobb, mert nem történik semmi.

Hosszú távon több verziót is el tudok képzelni. Az iskolában továbbra is dührohamai lesznek, az iskolatársai kigúnyolják majd, lehet, hogy verekedik, stb, majd társaságtól függően pszichopata lesz, drogos, bűnöző, stb, vagy ha jó társaságba kerül, és sikerül megmenekülnie az idegbeteg anyjától, akkor talán van kiút számára. Mert itt alapvetően az anyjának kellene pszichológus, nem a gyereknek. A gyermekvédelem szerintem végig fogja asszisztálni, amíg a gyerek szellemileg tönkremegy, mert a fizikai bántalmazást nem engedik, de a szellemi zsarolást és bántalmazást nem tudják bizonyítani, meg nem is nagyon foglalkoznak vele. Szóval az óvoda számára megszűnt a probléma, de a gyereknek sajnos nem lett jobb.