ADHD-s gyermeked hány évesen kapta meg a diagnózist? Milyen fejlesztésekre van szüksége?

5 évesen.

Amire szüksége van az szerintem egyik sem, mert nem hatnak.

Amiket próbáltunk: jutalmazós rendszer vizuális megsegítéssel, tsmt egyéni és csoportos, relaxációs technikák, zenei megsegítés, fényterápiás eszköz(kivetítő), egyéni gyp. fejlesztés, kiscsoportos gyp fejlesztés, feladatlapok, társasok, állat otthonra, kiscsoportos szociális fejlesztés, ételmegvonást(tej-glutén-cukor), vitaminok, cbd olaj, légzőgyakorlatok, több helyre viszem, hogy több inger érje és könnyebben tudjon alkalmazkodni, illetve vettem trambulint, hintát, rollert, bringát, kirándulunk, játszóházazunk, hogy le tudja magát mozgatni meg néha vannak ötleteim és próbálgatom, hátha működik(pl tömegben ismételtetem vele, amit mondok, hogy megtanulja kiszűrni sok inger mellett is, vagy katonásat játszunk)na meg sokat törődök vele meghallgatom és szeretgetem és szereztem neki barátokat.

Most kezdtük volna az úszást és a viselkedésterápiát, de a vírus miatt elmaradnak..

A neurofeedbackben nem hiszek, de szerintem az lesz a következő a viselkedésterápia után.

Mivel a viselkedésterápia a jutalmazásos rendszeren alapul, ami nálunk nem válik be, gondolom mert eleve sokat van dicsérve és pozitívan értékelve, így sokat nem jósolok neki, de megpróbáljuk.

Azt akarom, hogy elmondhassam mindent megpróbáltam, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretem.

Egyébként szerintem az idő segít ezen a legjobban.(az én gyerekem auti is)

Mi is nagyon sok mindent kipróbáltunk, de szerintem ezek legtöbb része hatástalan, és lehúzás.

Valamint sok esetben épp az ellenkező hatást váltja ki. Pl. amikor a fiam nagycsoportos volt, minden nap mentünk valahova délután, egy rohanás volt az egész hét, mindenki ideges és fáradt volt. Valószínű többet ártottunk vele neki, mint használtunk.

A fiam 5 évesen kapott diagnózist (2 éve jártunk már utána, hogy mi a gond), a lányom 7 évesen.

Amit mi kipróbáltunk:

-egyéni tsmt

-kiscsoportos tsmt

-hallásébresztés

-egyéni gyógypedagógiai fejlesztés

-csoportos gyógypedagógiai fejlesztés

-adhd-csoport

-logopédus

-mindenféle vitaminok

-lovaglás

-úszás

-diéta

-pszichológus

-gyógyszeres kezelés

Kb minden ezzel foglalkozó könyvet elolvastam. Szerintem halvány gőze sincs róla senkinek, hogy mit kéne kezdeni ezekkel a gyerekekkel. A viselkedésterápiára azt mondta a pszichológus, hogy ezt a vele foglalkozó pedagógusnak kéne ismerni, hogy a megfelelő magatartást erősítse, és a nem megfelelő magatartást kioltsa. Ha ő itt leül a gyerekkel kettesben, azzal nem ér el semmit.

Szerintem ez iszonyat szívás az egész családnak, és én őszintén azt tanácsolom mindenkinek, hogy inkább ne járjon a gyerekkel sehova, mert iszonyú fárasztó, sokba kerül és úgysem használ. Sok türelem és elfogadás kell hozzájuk, és majd kinövik. Én magam itthon már elvagyok velük, az iskolával viszont folyamatos a küzdés, és az is lesz, amíg el nem végzik.

Milyen fejlesztésekre van szükség, azt kérdezed még.

Attól függ milyen egyéb tünetek vannak, az enyémnek kellett logopédus, szerintem ennek volt egyedül értelme. Kellene még fejleszteni a figyelemkoncentrációt, szerintem ezt nem tudják a gyógypedagógusok sem, hogy hogyan kell. (De nem fogják soha bevallani.) A legtöbbnek a szociális beilleszkedéssel is gondja van, ezt is kéne fejleszteni. Hát, ilyen fejlesztést én még nem láttam. Ezt is leghatékonyabban az a pedagógus tudja megvalósítani, akivel együtt vannak, de ők meg leginkább nem értenek hozzá.

Én vittem a pszichiátriára adhd-csoportba a lányom, aki egyébként nem egy rendbontó alkat, de nagyon visszahúzódó, és nehezen teremt kapcsolatot másokkal. Rajta kívül még 10 igen hiperaktív fiú volt ott, akik nekiálltak szétverni a termet, a pszichológus pedig tehetetlenül szemlélte a dolgot, majd közölte, hogy a lányom nem ide való. Ja, oké.

A fiamat is vittem ilyenbe, egy nyári intenzív táborba, ő nagyon jól érezte ott magát, de őszintén a viselkedésén a világon semmi változást nem láttam.

Szóval én azt gondolom, hogy van választék bőven (magánúton, esetleg a kórházban, ahova te hordod munka- és iskolaidőben, de az iskolai fejlesztést felejtsd el). Viszont ez csak amolyan látszatdolog, hogy foglalkoznak velük, de valójában nem ér semmit.