Hiperaktív, ADHD, stb. gyerekek szülei. Mik voltak az első jelek? Hogy jöttetek rá, hogy gond van?

Az enyém egyértelműen többemberes baba volt. Akkor nem gondoltam rá, de picinek is tipikus ingerkereső volt, egy pillanatra nem lehetett egyedül hagyni, szenvedett, unatkozott, igényelte a folyamatos foglalkozást.

Később is voltak fura dolgai, de mindig betudtam életkori sajátosságnak.

Végül a suliban derült ki, hogy tényleg komoly gond van. A napi rutin, a megszokott dolgok minimális megváltoztatása teljes mértékben kifordította önmagából a gyereket.

Vannak dolgok, amikben kicsit olyan "monkos", vagy hogy mondjam. Mondhatni enyhén autisztikus, de nem annyira fajsúlyos a dolog.

Voltak dolgok, amiknek OTT és ÚGY kellett lennie, ahogy ő lerakta. Ha az a szoba közepe, vagy a játékmaci feje teteje, akkor az.

Nagyon sokáig mindent mindig sorba rakott.

Iszonyúan válogatós, alig néhány ételt hajlandó megenni (még most 9 évesen is).

Nagyon sok dolog nála döntés kérdése. Ezt úgy értem, hogy pl egyik nap közölte, hogy ő már nagy, mostantól vécébe pisil, és soha többé nem volt hajlandó használni a bilit (előtte hiába kértük, könyörögtünk, nem volt hajlandó még bemenni sem a vécére). de így volt biciklizéssel is, de akár vmilyen forma lerajzolásával is.

Sokáig (oviban végig) mindenkit százalékokkal mért, hogy mennyire barátja, mennyire vannak jóban. Minden este végigsorolta, ki hány százalékon áll. Miközben a többség kb 5-ig tudott még csak elszámolni.

Már kicsiként is fáradhatatlan volt. 1 kezemen meg tudom számolni, hányszor történt olyan, hogy nem kellett altatni, mert kidőlt a fáradtságtól.

Számára enni és aludni utálatos dolog, a világ legunalmasabb dolgai, időpazarlás, és nem is érti, miért van rá szükség.

Ilyesmik.

Jaj 2-es, most kicsit megrémítettél. A fiam még csak kettő éves lesz, de sok dologban ráismerek.

A leginkább szembe tűnő nála, hogy nem viszi a tömeg. Ha vele megy a “tömeg” az oké, de ő nem hajlandó azt csinálni, amit egy csoporton belül a többi. Sokmindent amit leírtál én is életkori sajátosságnak gondolok, de vajon tényleg azok?

#5

az enyémet sem "vitte" a tömeg. Vagy ő volt a kezdeményező, hangadó, vagy inkább csak csendes szemlélődő, kívülálló volt. Különösen, ha a cimborái hiányoztak. Nagyon ragaszkodott, ragaszkodik fix emberkékhez. -ennek is láttam már előnyét, hátrányát is, és félek is tőle, mi lesz majd a suliban tanító-váltáskor.

Kedves kérdező! Na az enyémnek biztos nem parancsolgatna, mert az első utasítás után otthagyná a búsba, hogy ő tulajdonképpen nem is akar ilyet játszani és ez mekkora hülyeség már.

Az, hogy sok az energiája, még nem jelenti azt, hogy hiper. Mennyi idős? Sportol valamit? Lehet, az lekötné a feles energiákat.

Először jöttek a végtelen hosszú hisztik, sokszor azt sem tudtuk, miért, és semmivel sem lehetett megnyugtatni, sokszor verte a fejét a padlóba, falba. Pici korától kezdve évekig nem lehetett ölbe venni, megölelni. Hangokra, fényre túlérzékenységet mutatott, nagyon válogatós, de szerencsére jó étvágyú. Mozgásfejlődése rendben lezajlott, de pl. olyat, hogy hintát magától tud hajtani, kb. 6-7 éves korában láttam először, addig lökni kellett. Biciklizni is kb. ekkor tanult meg. Nagyon gyorsan tanul, másfél évesen kezdett beszélni, 2 évesen hosszú, összetett mondatokban beszélt, az összes nagybetűt felismerte. Könyvből rengeteg állatot és vagy 50 féle madarat felismert 2-3 évesen, aztán jött az összes autótípus, dinoszauruszok, éppen mi érdekelte. Kb. 4-5 éves koráig csak felnőttekkel akart játszani, a gyerekek egyáltalán nem érdekelték. Állandóan vele kellett foglalkozni, egyedül nem tudta magát lefoglalni, hamar megunt mindenféle tevékenységet, játékot. Kistestvérét sokszor bántotta - ha valami nem tetszett neki, gyakran nekem is jött. Sokáig olyan érzésem volt, hogy senkit sem szeret, engem (az anyját) sem, semmi jelét nem adta. 4 éves korában az óvónők küldték el nevelési tanácsadóba, ott állapították meg az enyhe fokú ADHD-t. Elkezdtük a fejlesztéseket (alapozó terápia), ahol kiderült, hogy gondja van az egyensúlyával, irányokkal, keresztirányú mozgásokkal, nyakizma nagyon gyenge. Étrendjére, vitaminbevitelére nagyon odafigyelek, ez és a torna nagyon sokat javított a viselkedésén is. Most már ritkán agresszív, nagyon igényli a hasonló korú gyerekek társaságát, van pár barátja, az iskola (normál) nagyon jól megy neki, rendszeresen sportol. Annyi probléma maradt még, hogy hosszabb távú koncentrálás nehezen megy neki, hamar elfárad, lassabban dolgozik, mint a társai, de ha kap elég időt, többnyire mindent kiválóan megold.

Az ADHD-nek több típusa van, van akinél a hiperaktivitás, van akinél a figyelemzavar erősebb. A tünetek is lehetnek sokfélék. Érdemes elvinni szakemberhez, ha sok gyanús jel van, és fejlesztő tornát keresni neki. Étrendjét úgy alakítani, hogy a szükséges tápanyagokhoz, vitaminokhoz hozzájusson, minél kevesebb cukorral, finomított szénhidráttal, mesterséges ételszínezékkel stb.