Szokott hazudni 6-8 éves kisiskolás gyermeked? Ebben a korban ez még normális?

:S

Akkor nem vagyok egyedül.

A fiam elsős, és pont ugyanezt csinálja. Szinte folyamatosan hazudik, és el is hagy mindent, nem győzzük pótolni a dolgait. (Tényleg nem győzzük, havi 3-4ezres tételben kell vásárolni sapkát, radírt, ceruzát, kesztyűt, füzetet, és egy-egy teljes színesceruza készletet.)

A hazudozással persze mindig próbál kibújni a felelősség alól, a büntetés, dicséret, stb nem használ. A mindennapos hegyibeszéd sem, amikor igyekszünk rávilágítani, mikor bajba kerül a saját hazugságai miatt, vagy hogy mennyivel jobb lenne neki, ha bíznánk benne.

Már csak abban reménykedünk, hogy kinövi.

Ha valakinek van valami ötlete, akkor szívesen fogadom, mert egyelőre az azonnali megőrülés tűnik az egyetlen jó megoldásnak.

Csak a saját tapasztalatomat tudom leírni.

A fiamra nagyon büszkék voltunk,mert az oviban,és otthon is mindig vállalta ha rosszat csinál. Az óvónénik dicsérték ezért,így lett nevelve....legfontosabb az egészség és az őszinteség.

Viszont mióta iskolába jár azóta azon kapom,hogy elhallgat,vagy elferdít dolgokat szépíti a történteket.

Sokszor elbizonytalanít,hogy most igazat mond,vagy ferdít...én meg keresztkérdéseket teszek fel abból próbálom leszűrni a lényeget.

Engem is foglalkoztat,hogy miért változott meg.Én arra jutottam,hogy mióta suliba jár,nagyon bizonytalan lett.Annyi felelősség hárul rá,hogy elbizonytalanodott még bennünk is.Nem tudja,hogy mi lesz a reakciónk,fél még tőlünk is,pedig nem büntetős,hanem megbeszélős szülők vagyunk.Az apjához szintúgy fordulhat mert nagyon jó a viszonyuk,erre tegnap is azzal bosszantott fel,hogy könyörgött ne mondjam el apának,hogy feketét kapott,mert nem volt nála vonalzó...mintha az apja egy vadállat lenne aki agyonüti!!!Soha nem bántotta!

Nálunk ami beválik az a rengeteg beszélgetés enélkül szerintem nem lehet helyes útra terelni.Ha büntetném akkor sztem csak dörzsöltebb lenne,hogy máskor elkerülhesse.

Felelősséget vállalni saját magukért mindenképp kell már ebben a korban,nálunk ez is lassan fejlődik....a vonalzóra is azt mondta,hogy ÉN nem tettem be az volt a baj.Érdekes,mondtam nem az én nevem mellé biggyesztették a feketét,hanem a tiéd mellé,akkor kinek a felelőssége???

És hogy hogyan érheted el,hogy ne hallgasson el mindent?Hát sok-sok beszélgetéssel nagyon bizalmas viszonyt kell kialakítani amiben bármikor őszintén mer beszélni.Sok türelem kell hozzá.